Színházi Élet, 1917. március 11–18. (6. évfolyam, 11. szám)
1917-03-11 / 11. szám
SZfflUÁZIÉLÍT 15. oldal parton Grzsik Magdáról, Fi tilalmi idők, színházaink hosszú fekete farsangja, elrejtette előlünk közönségünk, színházi életünk nem egy kedvencét. a férfiak még csak láthatók voltak a szünet alatt, megjelentek itt is, ott is, klubban, kávéházban, de a nők valami egészen különös visszavonultságban töltötték napjaikat, mintha kiszöktek volna a világból. Még pletykákat is alig hogy hallattak magukról. Ha elbújtak, meg kell őket keresni, mondottuk magunkban és útnak indultunk. Elsőnek B. Marton Erzsit kerestük fel otthonában egyrészt, hogy megkérdezzük tőle, hogyan töltötte a nem kívánt vakációt, másrészt, hogy megtudjuk, mi lesz legközelebbi szerepe. A Deák tér közelében, Hajó utca 8-10 szám alatt hatalmas, modern palota legfelső emeletén lakik a Magyar Színház népszerű művésznője. H lift sebesen, hangtalanul siklik fel az ötödik emeletre, ahol egy műtermes lakást rendezett be meleg otthonná B. Marton Erzsi. Nyugodt, előkelő izlés ömlik el az egész interieurón. Sehol semmi kirivó szín, stílustalan folt. Csupa harmónia az egész lakás, a bútorok, képek, szőnyegek, száz finom, értékes műtárgy hivalkodás nélkül simulnak egymáshoz. Az egyik sarokban keleti szőnyegekből kombinált kerevet fölé zöldernyős állólámpa veti tompa fényét, a kereveten nyitott könyv és egy batiszt selyempárna, melyen meglátszik még a fej gyengéd körvonala. A művésznő vidám mosollyal sietett felénk: - Igazán nagyon kedves, hogy a Színházi Élet ellátogat hozzám. Jól esik a látogató, lassan-lassan már szinte elszoktam az emberektől. Amint látja, olvastam éppen. Hátralékban vagyok az irodalommal szemben, a sok vendégszereplés, tanulás, előadás bizony kevés pihenőt hagy az embernek. Most végre sokat pótolhattam. Körülvettem magamat kitűnő könyv B. Marton Erzsi lakásán. Mészöly few.