Színházi Élet, 1917. március 25–április 1. (6. évfolyam, 13. szám)
1917-03-25 / 13. szám
SZÍNHÁZI ÉLET Grillparzer, az osztrákok legjelentékenyebb és legérdekesebb írója, a a görög hősmonda legmélyebb és leghatásosabb történetét választotta ki tárgyául s az aranygyapjúnak mondáját jóformán teljességében adja onnan kezdve, hogy a monda szerint égi származású kincset Delphiből a templomból elviszik, mig az oda vissza nem kerül. Az első darab, mint egy előjáték mindössze egy felvonásos s mig bemutatja a tragédia egy néhány hősét, Hetest, a barbár királyt, Medeát, ennek vad, varázslatban jártas leányát, elmondja, hogy Phrytos görög vezér, mostoha anyja rossz szándékaitól menekülvén, hogy hozza el egy égi látomány utasitására az istenszobor válláról az aranygyapjút s mint leli halálát Kol»chisban, ahol a kincsre éhes Hetes ravaszul megöli, s Phrytos, hogy átkozza meg a vendéggyilkos királyt és leányát Medeát, akit szintén részesnek tart az árulásban. Innen kezdődik tulajdonképpen a tragédia, amelynek hősei Medea és Jázon a görög vezér, aki azért indult el Görögországból, hogy Phrytos halálát megbosszulja s a gyapjút visszaszerezze. Ez sikerül is neki, de az istenektől lopott kincshez átok tapad, mely nem hoz szerencsét a birtokosának, amint hogy csak bajt hozott Phrytosnak, aki életét, s Hetesnek, aki leányát és fiát veszti el azon pillanatban, mikor Jázon, a második rész végén a gyapjúval és szerelmesével Medeával hajóra kel. A görögség nibelungen kincs legendája ez, amely Grillparzerben ép oly zseniális alkotóra talált, mint az Wagnerban. Segítő társul szegődik melléjük Ivánfi Jenő, aki a Tartuffe és az Erynnisek nagyszerű fordításához most e két rész átültetésében végzett mesteri munkát, ép oly mesterit, mint a rendezés, mely a maga egyszerűségében és mégis színes pompájában, nobilitásában és a dráma teljes érvényre juttatásában ugyancsak az ő műve. A szereplők közül elsőnek Paulay Erzsit kell még kiemelnünk, aki Medeát, e vad, barbár szépség szerelmes megszelidülését a finomságok teljes készségével s viszont hatalmas egészen meglepő erővel szólaltatja meg. Beregi Jázon figurájában megint olyan feladatot kapott, amelyben hatalmas indulatok viharával rázhatja meg közönségét. Bakó, masszív és kemény barbár uralkodó vad és emberi valósággal monumentális. Az első részben pedig Kürti József gyönyörű tiszta deklamációját élvezhetik. A Nemzeti Színház nagy klasszikus repertoirja tehát egy új maradandó sikerrel bővül, amint bizonyos, hogy klasszikusokat így, csak a Nemzeti tud megeleveníteni. KîszQterme Deák Elemér Sorrento kávéháza a „Royal Oreum" volt üzletvezetője ^^ * Kitűnő vacsorák. Teréz-körút 19 szám. Aradi-utca sarok. О======= Pege Károly és fia muzsikál. —