Színházi Élet, 1917. március 25–április 1. (6. évfolyam, 13. szám)

1917-03-25 / 13. szám

SZÍNHÁZI ÉLET Grillparzer, az osztrákok legjelenté­kenyebb és legérdekesebb írója, a a görög hősmonda legmélyebb és leghatásosabb történetét választotta ki tárgyául s az aranygyapjúnak mon­dáját jóformán teljességében adja onnan kezdve, hogy a monda szerint égi származású kincset Delphiből a templomból elviszik, mig az oda vissza nem kerül. A­z első da­­rab, mint egy előjáték mindössze egy felvonásos s mig bemutatja a tragédia egy néhány hősét, Hetest, a barbár királyt, Medeát, ennek vad, va­rázslatban jártas leányát, elmondja, hogy Phrytos görög vezér, mostoha­ anyja rossz szándékaitól menekülvén, hogy hozza el egy égi látomány uta­sitására az istenszobor válláról az aranygyapjút s mint leli halálát Kol»­chisban, ahol a kincsre éhes Hetes ravaszul megöli, s Phrytos, hogy át­kozza meg a vendéggyilkos királyt és leányát Medeát, akit szintén részesnek tart az árulásban. Innen kezdődik tulajdonképpen a tragédia, amelynek hősei Medea és Jázon a görög vezér, aki azért indult el Görögországból, hogy Phrytos ha­lálát megbosszulja s a gyapjút vissza­szerezze. Ez sikerül is neki, de az istenektől lopott kincshez átok tapad, mely nem hoz szerencsét a birtoko­sának, amint hogy csak bajt hozott Phrytosnak, aki életét, s Hetesnek, aki leányát és fiát veszti el azon pilla­natban, mikor Jázon, a második rész végén a gyapjúval és szerelmesével Medeával hajóra kel. A görögség nibelungen kincs le­gendája ez, amely Grillparzerben ép oly zseniális alkotóra talált, mint az Wagnerban. Segítő társul szegődik melléjük Ivánfi Jenő, aki a Tartuffe és az Erynnisek nagyszerű fordítá­sához most e két rész átültetésében végzett mesteri munkát, ép oly mes­terit, mint a rendezés, mely a maga egyszerűségében és mégis színes pom­pájában, nobilitásában és a dráma teljes érvényre juttatásában ugyancsak az ő műve. A szereplők közül elsőnek Paulay Erzsit kell még kiemelnünk, aki Me­deát, e vad, barbár szépség szerelmes megszelidülését a finomságok teljes készségével s viszont hatalmas egé­szen meglepő erővel szólaltatja meg. Beregi Jázon figurájában megint olyan feladatot kapott, amelyben hatalmas indulatok viharával rázhatja meg kö­zönségét. Bakó, masszív és kemény barbár uralkodó vad és emberi való­sággal monumentális. Az első részben pedig Kürti József gyönyörű tiszta deklamációját élvezhetik. A Nemzeti Színház nagy klasszi­kus repertoirja tehát egy új mara­dandó sikerrel bővül, amint bizonyos, hogy klasszikusokat így, csak a Nem­zeti tud megeleveníteni. K­îszQterme­­ Deák Elemér Sorrento kávéháza a „Royal Oreum" volt üzletvezetője ^^ * Kitűnő vacsorák. Teréz-körút 19 szám. Aradi-utca sarok. О======= Pege Károly és fia muzsikál. —

Next