Színházi Élet, 1917. április 1–8. (6. évfolyam, 14. szám)

1917-04-01 / 14. szám

57iNatori­J 23. oldal Rózsahegyi Kálmán vette feleségül. Bródy Sándor unokaöccse Jób Dániel, a Vigszinház főrendezője. Z. Molnár László felesége Bát­ bori Giza, unokafivére pedig Molnár Jenő, a Borsszem Jankó szerkesztője. Győző Lajos, a Vigszinház tagja, sógora Vadász Miklósnak, a festőművésznek. Szerémy Zoltán nővére Liptai Károlynak, az írónak a felesége, aki* nek öccse viszont a kitűnő Liptai Imre, a Pesti Napló felelős szerkesztője. Gerő Károly* nak, a »Próbaházasság» néhai neves szerző* jének a leányát, Gerő Lidiát Lengyel Meny­hért vette feleségül. Szász Zoltán unokaöccse a néhai Szász Károlynak, s ez alapon rokona Vargha Gyulának, a költő*államtitkárnak. Császár Imre felesége, Iltszeghy Irma, test*­vérbuga Iilszeghy Kálmánnak, az Operaház nyugalmazott főrendezőjének. Feiks Jenő festőművész Feiks Alfréd festőművész bátyja, vőlegénye Lánczy Margitnak, gróf Keglevich István és Lánczy Ilka leányának, dr. Hevesi Sándor gyámleányának, fl Vigszinházi rész­­vénytársaság főtisztviselőjének, Devecseri dr.- nak a fia, Gábor, elvette feleségül Guthi Soma leányát, Guthi Erzsi operaénekesnőt. Incze Sándor, a Szinházi Élet felelős szer­­kesztője, unokaöccse Csermely Gyula regény­írónak és Incze Henrik szinházi szakírónak, a Színészegyesületi színésziskola néhai taná­­rának, azonkívül fivére Kalotai László zene­szerzőnek és karmesternek. Vincze Zsigmond, a dirigens és komponista, pedig a veje Nyáray Antalnak, kinek nevelt leányát vette feleségül. Bosnyák Zoltán első felesége Lenkey Hed­vig volt, mostani felesége Sándor Erzsi, az első magyar kamaraénekesnő, akinek huga, Sándor Mariska, szintén az Operaház tagja. Hubay Jenő sógorsági alapon a nagybátyja a Kertész-nővéreknek, akik közül Kertész Ella Góth Sándornak a felesége, Kertész Hedvig pedig Keményffy Jenő festő­művészhez ment nőül. Kiss közjegyzőnek a következő három gyermeke van: Hajdú Marcelné Ilona, az Operaház tagja, Kiss zongoraművész és Ti­hanyi Miklós özvegye. Vészi József egyik le­­ánya Vészi Margit, a másik Biró Lajosné. Heltai Jenőné nővére a felejthetetlen Harmath­­edvig volt, dr. Márton Miksa ügyvéd és szinházi szakember felesége. Strelisky Sán­dor, az ismert szinházi fényképész felesége Béni Irma, a Népszínház volt tagja, nevelt leányuk Ligeti Juliska, Dezső József özvegye, öc­csük pedig Széll Lajos, a Csibészkirály li­­brettistája. Nagy és előkelő művészcsalád a Márkus Emmáé is, Márkus Emma férje Pulszky Ká­roly volt, a magyar képzőművészeti élet egyik legérdekesebb jelensége. Idősebb leá­nyuk, Pulszky Tessza, Schmedes Erik bécsi operaénekesnek lett a felesége, a fiatalabbik leány, Romola pedig a világhírű Nizsinszki Vaszlávhoz ment nőül. fl szőke csoda fivé­rének, a hajdani főpolgármesternek a fia Márkus Jenő, a Népopera fővárosi igazga­tója. Éppen igy buga Márkus Emmának Már­kus Lili, komponista és zongoraművésznő. Mindezeken túl messze kimagaslik a ma­gyar művészeti és irodalmi élet leghatalma­sabb dinasztiája, a Rákosi-család, amely a legnagyobb és legfontosabb neveket írta a családfájára és ugy ahogy van, egy darabot képvisel az ország szinházi történetéből. Rákosi Jenő színmáíró, színigazgató, fordító, kritikus, főrend és lapszerkesztő életének különböző szakaszaiban, tíz öccse Rákosi Viktor, a nemrégen megszűnt »Kakas Márton« alapítója, Sipulusz mnókáinak írója, akinek azonban még ma is játsszák komoly darab­ját. Rákosi Szidi a Nemzeti Szinház művész­nője és színiiskolát igazgat, fl férje Beöthy Zsolt volt; egyik fiuk, Beöthy Zsigmond, aki szinészkarriernek indult, korán meghalt. Másik fiuk Beöthy László, a színigazgató, aki első házassága révén Blaha Lujzának volt a veje. De a kiterjedt család más házasságok révén is nagy neveket mondhatott a magáé­nak. A­ Népszínház Rákosi­ Évva-rezsimjében dolgozott Csepreghy Ferenc, a Rákosiak só­gora, aki elsőrangú színdarabokat irt, és felesége, Csepreghyné, a magyar színpadi jelmez­tervezés megteremtője. Bertha István, a Beöthy-színházak fiatal karmestere és ze­neszerzője szintén rokoni kötelékben áll a nagy dinasztiával. Most jönne a dolog legérdekesebb része: a színházi válóperek felsorolása, ami negatív irányban egészen jól idetartoznék. De ezt ne bántsuk, f­ színházi világban a kérdés kétszeresen kényes. Itt kettős szenvedéllyel szeretnek és gyűlölnek az emberek. (Al cikk teljességéhez hozzátartozik, hogy Harsányi Zsolt, szinmáiró a sugólyuk-soro­zat kitűnő írója, unokája Harsányi Pál kép­viselőnek, a Képzőművészeti Társulat néhai igazgatójának, és férje Vidor Ilonkának, Vi­dor Pál, a tragikus emlékű művész, nép­szinházi igazgató és szinmüiró leányának, fő szerk.)

Next