Színházi Élet, 1917. június 24–július 1. (6. évfolyam, 26. szám)

1917-06-24 / 26. szám

SZINHÁZI ÉLET 13. oldal Arthur és Palló Imre az Operaház fiatal művészei operarészleteket éne­keltek megkapó hatással s a zongora kíséretet Ábrahám Pál látta el hozzá­­értő finomsággal. B. Balázs Margit szárnyaló szopránján szintén egy operarészletet adott elő és szűnni nem akaró taps volt a jutalma a kö­­zönség részéről. Dr. Kiss Menyhért költő két versét mondotta el lángoló lelkesedéssel, szinte a hazafiság pa­roxismusában és magával ragadta az egész hallgatóságot. Ferenczi Károly érzelmes dalai után kedves humorú történetet mesélt katona­ életéből, majd befejezésül egy vidám kuplét adott elő s a lelkes tapsokból Dr. Garami Béla nemcsak mint zongora­kísérő, hanem mint zeneszerző is ki­vehette a részét. Végül a Nemzeti Színház kivételes tehetségű tragikája, Jászay Mari asszony két Petőfi-verset mondott el feledhetetlen beszélő-mű­vészettel. »B vén zászlótartó« után a hallgatók pillanatokig nem tudtak szabadulni a meghatottságtól és zúgó tapsokkal ünnepelték a kiváló mű­vésznőt, aki egy harmadik verssel köszönte meg a lelkesedést. Mire vége lett a hangversenynek, lassan besötétedett. A fák árnyéka megnyúlt a pázsit felett és lassan-las­san úrrá lett a szürke homály. De a mulatságnak még nem volt vége. Szí­nes rakéták, tarka láng­nyelvek, ezer­színű tüzek játéka szikrázott a leve­gőben, a cigány meg a katonazenekar a nagyszerű Fricsay Richárd vezeté­sével újra rázendített a muzsikára és lassankint asztalhoz ült a nagy ven­dégsereg, vidáman a jóizű vacsorához és a kirándulók híven "kitartottak "az utolsó éjféli vonatig.T ffip: " a szépségversenyre beérkezett sza­vazatok megszámlálása is befejeződött ekkora és a rendezőség hirdetése szerint a szépségversenyt nagy több­séggel firtner Médy nyerte meg, aki­nek finom élű arcában a Színházi Élet mai számában gyönyörködhetik a szíves olvasó. A közönség körében ott láttuk Citó Károly vezérőrnagyot, aki nekünk már a pesti premierekről ismerős, hisz mint kiváló művészbarát a pesti pre­mier publikum régen ismert kedves alakja. Itt is először a művészeket kereste és szíves szóval köszöntötte őket közreműködésükért, de jóleső figyelmével mindenkihez volt egy szava, akinek része van az ünnepély sikerében. Kíséretében volt Pappváry Elemér 30-as honvédezredes, aki már régen híres arról, hogy nincs olyan szép, nemes, jótékony eszme, amely­nek ő ha istápolója ne volna. Sz­ün- Ferenczi Károly és dr. Garami Béla.

Next