Színházi Élet, 1917. december 15–22. (6. évfolyam, 51. szám)
1917-12-15 / 51. szám
2. oldal megfelelő naiváról, hősies elhatározással nagy tettre szántam el maga*mat: megnősültem. És sikerült! A nemzeti érdekben kifejtett fáradozásaimat siker koronázta: éppen a kellő időben szállíthattam a Nemzeti Szin* háznak az uj naivát, így került Gizi lányom a szinház* hoz! SZÍNHÁZI ÉLET* A hangversenybacillus Irta: Szenes Béla. ölgyeim, uraim, hosszú évekig tartó tudományos kísérletezések után abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy tudathatom a tudományos világgal és a laikusok millióival: kísérleteim a bakteroslogiai intézetben folytatott fáradhatatlan pihenést nem ismerő munkálataim legteljesebb eredménnyel jártak. Ma hajnali három órakor, miközben némán görnyedtem mikroszkópom felé, végre felismertem a sokáig keresett bacillust és lehetővé vált számomra, hogy beszámolhassak az orvostudomány legújabb eredményéről, melynek elérésében, ezt önérzettel mondom, az oroszlánrész jogos ensgem illet. Hölgyeim, uraim! A megilletődéstől remegő hangon jelenthetem önöknek: sikerült felfedeznem a hangversenybacililust. El kell ismernem, hogy voltak már kiváló orvostanárok, kik a hangversenyt láznak, e rendkívül súlyos, ragályos és alig gyógyítható betegségnek okát egy bacillusban vélték keresni, de én voltam az első, aki teljes határozottsággal indultam el ezen az úton és évek óta, kora hajnaltól késő estig mikroszkópommal keresem ezt a bacillust. Nem panaszlom a nagy fáradságot, mert munkám eredményes volt. Megállapíthatom, hogy a húszezerszeres nagyítás mellett meglátható violinkulcssal akú bacillus azokat a betegségeket, melyeket okozta hangi versenyláz gyűjtőnév alá foglalt az orsvostudomány és amelyhez hozzátartozik a szavalómánia, a zongorázási düh, rendezési viszketegség, a hang kificamítása és még néhány száz hasonló súlyos betegség. A hangversenybacillus belélegzés útján jut a vérbe. Legkönnyebben a hangi versenytermekben kapható meg, ahol igen sok fertőzött egyén van együtt. Ezért már most ajánlom a főváros igen tisztelt tiszti főorvosának, hogy hívja fel a hangversenylátogató közönséget a védekezésre, amelynek legegyszerűbb és leghathatósabb módja az, ha a hangverseny tartama alatt egyáltalában nem vesznek lélegzetet. Azok, kik nem fogadják meg jótanás csomat és elég könnyelműen a hangversenyteremben is lélegzenek, ne csodálkozzanak, ha a hangversenyláz valamellyik súlyos faját megkapják, a már issmertetett hangversenybacillus belélegszése következtében. Tapasztalataim sok száz beteg ember megfigyelésén alapszanak. Láttam olyan különös betegeket, kik naphosszat egy hangos gépezet előtt ültek, és a gép elején levő fehér és fekete billentyűket düshösen verdesték ujjaikkal, mialatt lábukkal a gépezet alsó részét rugdosták. Az agyonsanyargatott gépből — melyet a betegek általában zongorának neveznek — ezalatt panaszos hangok törnek elő. Betegeim ezt a furcsa testmozgást nagy művészi élvezetnek vélik, míg ugyanekkor a házmesteri foglalkozást űző polgártársaink súlyos megvetéssel nyilatkoznak e hangos sportról, a zongorázásról, mellyet mi, a tudomány mindig objektiv harcosai, egyszerűen betegségnek nyilván nitunk. A zongorázás ragályos betegség, az ember rendszerint idősebb tanárnőktől kapja meg. Ez a betegség újabban csakúgy, mint a vakbélgyulladás, nagyon divatba jött, a divat szakértői szerint mindkettő hozzátartozik az elegáns öltözködéshez. Közel rokon az előbbi betegséggel az a kór, melynek áldozata kerek fűszerű számra erősített négy húron egy keskeny, vékony szálakkal felszerelt fát húzogat végig. Ezt a kunsztot néhányan olyan ügyesen tudják csinálni, hogy belépődíj mellett mutogatják és hegedűművészek* nek nevezik őket. E betegség néha bőr* elváltozással is jár. A hegedűbacillusok ugyanis egyes családok vérében olyan*nyira elterjednek, hogy a test színét is megváltoztatják. A zenebetegek e csoportját az orvosok cigányoknak nevezik. A zongorabetegek és hegedübetegek néha közös rohamot is kapnak, ezt duett* nak nevezik és ez a betegség még a leg* jobb magáncsaládoknál is előfordul. Elő* ször: a férfi hegedül és a nő kíséri, aztán: a nő hazamegy és a férfi kiséri.