Színházi Élet, 1918. február 10–17. (7. évfolyam, 7. szám)
1918-02-10 / 7. szám
24. oldal SZÍNHÁZI ÉLET Övék a víz, övék a föld s az ég. Az ifjú férj s az ifjú feleség ... Nem dolgozott az evezőlapát, Szellő ringatta csak a gondolát, S Beppo, a gondolás, ült csendesen. S egy dalt dalolt, mélán, szerelmesen: „Húzzad szét a függönyt. Tárd fel ablakod. És keresd az égen Szerencsecsillagod. És ha rátaláltál. Mondj egy hő imát, S az, akire gondolsz. Gondol majd reád!" II. Csak egy-két év mult el azóta tán, És ugyanannyi boldogság után, A férjet elsodrá végzete És bánat lett az asszony élete. Az uráról nem jött hír semmi sem, Hová lett, nem sejthető senki sem. Pedig a szegény épp' ott szenvedett, Hol együtt éltek mézes*heteket. Refrain: Húzzad szét . . . stb. III. A bús menyecske éjszakákon át. Siratta elveszettnek vélt urát, Mig egyszer csak az ablaka alatt, Egy hosszú sor olasz fogoly haladt; S a foglyok közt az egyik felnevet. És felrepít egy apró levelet: Urától jött a forró vallomás, S ki hozta: Beppo volt, a gondolás ... Refrain: Húzzad szét . . . stb. E dal kottája megszerezhető Rózsavölgyi és társánál. * A műsor következő részében rendkivül ötletes a „Nagysádkám!" cimü éne*kes*táncos telefonmóka és első előadás után sláger lett Sándor Stefi és dr. Erdélyi Géza pompás előadásában. Ma csak arról a szenzációs uj táncról beszélnek Budapesten, melyet „Fox*trott"*nak ne*veznek és melyhez hasonló eksztázisba csak a „tangó" hozta annak idején Ter* psychore hiveit. Ahogy azt Sándor Stefi SZÁSZ ILONA Royal Orfeum: „Húzzad szét a függönyt!" Amster felv. SÁNDOR STEFI, DR. ERDÉLYI Rovat Orfeum: „Fox*trotte". Amster felv.