Színházi Élet, 1918. február 10–17. (7. évfolyam, 7. szám)

1918-02-10 / 7. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 39. oldal A Sörkabaré februári műsora színházak, orfeumok, kabarék, mulatók és mozik között telje­­sen megszűnt a verseny. Ma, amikor az ácsorgók tömegétől nem lehet megkülönböztetni az orfeum jegypénztárát az élelmiszer ü­z* lettől, ma élik az orfeum és kabarévál­­lalkozók legszebb napjaikat. Eljött az az idő, mikor — pesti nyelven szólva — „minden tetszik", „minden jó" és min­­dennel beéri a drága jó közönség, kinek csak egyetlen vágya és óhaja van, hogy­­ megmozgatva minden protekciót — valami atom módon belépőjegyekhez jut­­hasson. A Sörkabaré igazgatóság a feb­­ruári műsor összeállításában figyelmen kívül hagyta a kabarék eme szerencsés üzletmenetét s összehordta a­­ sebbet és legmulatságosabbat, legkedves amit eb­­ben a szakban nyújtani lehet. Nagy En­­d­rét, a kiváló írót és Szőke Szakállt, a jeles humoristát, bízta meg a direkció az új műsor megírásával, utasításnak csupán annyit adva, hogy a közönségnek fél ó1á tól 11 óráig kacagni és mulatni kell. E cél megvalósítására jobb céghez nem is fordulhattak volna, mert Nagy Endre és Szőke Szakáll a februári műsorban felülb •­multák önmagukat. „Akar ön­ Lomb­icon szobát?" Nagy Endre aktuális szatírája fénypontja az estnek. Jó lesz megnézni azoknak, akik előkelő összeköttetés hijá­ján vagy rendezetlen felekezeti viszo­­­­yaikról megfeledkezve, egy kis tátrai üdülésre indulnak. Zöldi Márton és Sala­mon Béla jószü alakításaikkal teljes ér­­vényre juttatják Nagy Endre pazar öt­­leteit. „Az öngyilkosok klubja" e szo» moru címmel egy rendkívül kacagtató bohózatot irt Szőke Szakáll, arról a bizo­­nsyos jószivü emberbarátról, aki az ön» gyilkosjelölteket díjmentesen fogadja ott­­honába s elhalmozza őket ezer jóval, hogy megkedveltesse velük az életet. Árnyas Károly kabinetalakítást produkál egy „link-öngyilkosjelölt" szerepében, ki csak azért vallja magát öngyilkosnak, hogy az öngyilkosok otthonában gratis ellátásban részesüljön. Nincsen azonban megelégedve az öngyilkosok étrendjével különösen a gyakori hústalan napokkal. Sok bajt okoz az otthon tulajdonosának, ki maga adja neki azt a tanácsot, hogy ugorjék a Dunába. Árnyai azonban ismét visszatér jótevőjéhez s flegmatikusan­ jegyzi meg, hogy a Duna be van fagyva és igy tavaszig még az otthon köteléké­ben kénytelen maradni. A közönség még ki sem pihenheti a nevetés fáradalmait s következik Szőke Szakáll „Csillagász című tréfája, melyben Csillag Mari, Sa­­lamon Béla és Forgács Jenő csillogtatják közvetlen humorukat. Felhő Rózsi szóló műsorát Nagy Endre, Árnyai Károlyét pedig dr. Weiner István írta, szellemes, ötletes, aktualitások értékes előadásban. Viola Giza, Dürrer kártyabűvész, a ked­­velt Morvaií duó és a többi csak fokozzák a műsor sikerét. attrakciók Dacára az új műsor teljességének, kénytelen volt az igazgatóság a közönség óhajára a múlthavi műsor sláger­darabját, a „Sza­badalmi ügyvivő"-t, a februári műsorba átvinni. Árnyai, Zöldi és Forgács játé­­kukkal felejthetetlenné teszik a Sör­kabaré eme kiválóan sikerült, humortól duzzadó kis tréfáját, h­ogy a „Szabd* dalmi ügyvivő" Szőke Szakáll szerzem« * Áge, azt szükségtelen megemlitenünk. UJ MŰFAJ. Két hadimülio* mos beszélget. — Nézzük meg a Tristan és Izoldát, Wagner Richard hires zenedrámáját. — Nem szeretem a drámákat, Adolf. Nézzünk meg inkább az Operában eg­­y zenevigjátékot. a

Next