Színházi Élet, 1918. március 17–24. (7. évfolyam, 12. szám)
1918-03-17 / 12. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 45. oldal Tájfun Lengyel Menyhért világhírű drámája filmen a Mozgókép Otthonban Rendezte: dr. Lázár Lajos ... Új moziplakátok jelentek meg Budapest utcáin, melyeknek ragyogó színű hatásai és a kép művészi elgondolása finom és megkapó stílusérzékkel adják azt a csodás, keleti világot, amit a Táj- fun jelenetei festenek elénk. A plakáton egy fátyolba burkolt női alak áttetsző selyem leplét borítja egy kis japán emberre, — jelképezve ezzel a Nő diadalmas erejét, — míg a háttérben egy óriás Budha»szobor lábainál japánok ezrei imádkoznak... Kifejezőbb és színekben, megoldásban gazdagabb plakátot még nem látott Budapest közönsége. És amilyen művészi készséggel szolgálja a plakát Lengyel Menyhért világ» hírű drámájának alapgondolatát, épp oly mesteri, brilliáns keretben bontakozik ki a Tájfun minden színpompás, drámai eseménye, oly nagyszerű és plasztikus képhatásokban csillog, és zárkózott japán lélek a halk, csöndes beilleszkedése az európai miliőbe. A filmen ugyanis egy rutinos, művészi erejű kéz megkapó vonalakban kelti életre Tokerámot, akit megszédít egy európai nő ifjúsága és szépsége és aki a szépséges nőért megfeledkezik kötelességéről is. De a kérlel hetetlen Végzet keményen sújt le a mámoros megfeledkezésért: Tokerámo ön» kezével öli meg azt a nőt, akit az életénél is jobban szeret. A halálos izgalmak azonban megőrlik a SZÍVÓS japán szervezetet is és Tokerámo, amikor befejezte nagy művét, örök álomba szunnyad . . . Az orvos, aki meg akarja még menteni az életnek, nem engedik hozzá. Tokerámo betöltötte hivatását, vétkezett és áldozza fel hát most életét is Nippon»ért . . . Az akciók drámai hatása lebilincselő és páratlanul izgalmas, amit a festői jelenetek egész sora tarkít. Látunk a filmben eredeti japán felvételeket és a Kelet varázslatos bűbájjal bontakozik ki: japán utcák zajos életét lopja a vászonra a fotografáló gép, japán mezők elevenednek meg színes képekben, hullámos vizek rohannak kavicsos medrükben, kicsiny faházak vonalai ívelnek, melyeknek papirfalai mögött kedves mosolyú, finom kis gésák álmodják át az életünket... Az európai miliő ábrázolásánál gyönyörű a díszes kiállítás: minden jelenetben pazar fényűzés és a művészi ismeretek gazdagsága uralkodik, amik közül különösen a japán szoba csoda- szép berendezése emelkedik ki. A „Tájfun" filmen hűen követi a színdarab drámai menetét, sőt a fordulatokat sok újszerű beállítással emelte a rendezői genialitás. Most, hogy már második héten kerül a legzajosabb külső siker mellett bemutatásra a Lux-gyár ragyogó alkotása a Mozikép Otthonban, bizonyos, hogy ilyen nagyszerű eredménye lesz a filmnek nem csak a vidéken, hanem az egész világon is, mert ez a film elviszi a művészi produktivitást az emberi társadalom olyan rétegeibe is, ahol a könyvek holt betűi, és az értelem megnyilatkozása: az eleven szó még nem tudott eddig elég killő túrát elhinteni. A „Tájfun" -film főszereplői közül legnagyobb elismerésünk Tokerámo szereplőjét illeti: Rajnay Gábort, a Nemzeti Színház nagy művészét, aki sok eredetiséggel és finoman játszott. Kerner fia, Matyasovszky Ilona volt, mint meleg, odaadó és asszonyosan szerelmes nő. Hempel Teri szerepében igen Borda Juci, egy szép, fiatal japán tetszett leányt pedig kedvesen játszott meg M. Szirmay Hajnal, Josikavát a németek híres Karl Götz je alakította, Ilironári — Lothar Mendes volt, mig Dr. Franz Ferdinand Lindner írója kitűnően sikerült. A japán orvost Harmath alakította. A Mozgókép»Otthon minden előadásá»ban óriási hatást kelt Bálint Béla művészi éneke. Bálint ugyanis Reményi Béla hangulatos stílszerű betétdalát énekli, ott, ahol a japán szoba»jelenet van. A dal szövegét Somlyó Zoltán írta. A „Tájfuri"»filmet ragyogó művészi készséggel, alkotó erejének teljességében formálta művészi keretek közé dr. Lázár Lajos, a Lux»gyár éleseszü és iroda" meglátásu igazgatója, akinek neve a ,,Tájfun"»film kapcsán ismert lesz az egész kultura világban. AZ ORLEANSI SZŰZ FILMEN. A ma» <dyar, diákok és diáknők egy sokat hallott történelmi eseményt fognak rövidesen a filmen látni. A franciák nemzeti hősnőjének az orleánsi szűz (Jean d'Arc) meséjét dolgoztuk föl a filmre. Az 5 felvonásos történelmi mű rövidesen kerül a magyar közönség elé.