Színházi Élet, 1918. április 7–14. (7. évfolyam, 15. szám)
1918-04-07 / 15. szám
SZÍNHÁZT ELF.T 37. oldal A Star nagyarányú filmgyár föllendülése Két lelkes irodalom» és művészbarát, Geiger Richárd és Rákosi Tibor, 1917. évi február havában egymillió korona alaptőkével alakították meg a Star:film« gyár és filmkereskedelmi részvénytársa« ságot. Egy évvel később a gyár már oly hatalmas lendületet vett, hogy az alap« tőkét három millió koronára kellett felemelni. A Star megalakulása a háború harmadik esztendejében történt. Elképzelhető, hogy mennyi akadállyal és nehézséggel kellett megküzdeni a fáradt hatlan alapítóknak. A gyár műhelyeinek és a tiszta üvegből és vasbetonból készült műteremnek felépítése, dacára az óriási anyaghiánynak, a majdnem megfizethetlen áraknak és munkabéreknek, a körültekintő és áldozatkész vezetés mellett nem jelenthetett akadályt s a Pasaréti út 80. szám alatt egy 4000 négyszögöles telken aránylag gyorsan épült fel. Az egész gyártelepen ugyan még ma is folyik az építkezés, egyik épület másik után nő ki a földből, a fontosabb a épületek azonban már üzemben vannak. .Maholnap egész gyárvárossá növi ki magát ilyenformán a Star filmgyár telepe. Néhány hét múlva készen lesz az új nagy laboratórium, amely méreteinél és berendezéseinél fogva felveheti a versenyt a világ bármelyik filmlaboratóriumával. Ugyancsak épülőfélben van a Star második nagy műterme is, úgy, hogy a gyár abban a kellemes helyzetben lesz, hogy évenként 30—00 nagyobb szabású filmattrakciót és ugyanannyi 1—2 felvonásos kisebb vígjátékot és drámát állíthat elő. A Star diszlettárának gazdagsága ve ́ tekedhetik a világ legelső színházával is. A legdrágább díszletek, bútorok, beren«dezések, mesés értékű szőnyegek, csilla«rok, függönyök, drapériák, apró, de értékes mű« és dísztárgyak sok százezer korona értéket képviselnek. Már fennállása első esztendejében általános feltűnést keltettek a Star ragyogó kiállítású, pazar felvételű és érdi«kes meseszövésű darabjai. Pakots Józsefé, a Star dramaturgjáé az érdem, hogy a Star olyan irodalmi és művészi becsű darabokkal léphetett a közönség elé, amelyek csakhamar magukra vonták a közfigyelmet. Ma már ott tartumk, hogy minden egyes Star-film megjelenése valóságos irodalmi és művészeti esemény. OPERA ÉS OPERETTE. A Városi Színház egyik „Márta" előadásán történt. A második felvonás, a híres richmondi vásár, mely arról nevezetes, hogy azon az egész környékről oda hozott leányokat árulják a házasulandóknak. Az elsősorban ülő két úriember között ez a párbeszéd folyt le: — Minden pénzt megér ez az előadás. Ehesten operát is, meg operettet is nyújt a Városi Színház direkciója. — Ejnye, de furcsákat beszélsz! Hol itt az operette? — • Hát nem látod? Az operáról a „Márta" gondoskodik, az operettet pedig a benne helyezett „Leányvásár" szolgáltatja. A színművésznek mesés alkotása Elröppen, elszáll, mint a pillanat, Szerepét mégis lelkesedve játssza, Pedig emlék csak, ami fennmarad. Eltűnik ugy, mint képzelt légkörében Szétfoszlik minden: nap, hold, csillagok. Hogy dicsősége csak regeként éljen, ... Amíg él, addig hát , tapsoljatok! Szabó Sándor.