Színházi Élet, 1918. április 7–14. (7. évfolyam, 15. szám)

1918-04-07 / 15. szám

35. oldal SZÍNHÁZI ÉLET • Phönix-filmgyár Abban a hatalmas versenyben, amely a hazai filmvállalatok között lefolyt eb­­ben a szezonban, a legelsők sorába küz­­dötte fel magát a Phöniix­-filmgyár. Nyolc imponáló siker jelzi eddig a Phönix-gyár nagyszerű irodalmi, művészi és techni­­kai teljesítőképességét. Nagyarányú pro­­grammal indult útjára az évad elején ez a kitűnő filmvállalat s a nemes célt, amit maga elé tű­zött az elinduláskor: abszo« lut jó és szép filmeket csinálni, — két« ségkivül elérte. A Royal­ Apollóban ed­­dig bemutatott slágerei egytől«egyig ki«­fogástalan­ul sikerült kinematografikus produktumok, amelyek nemcsak idehaza értek el osztatlan tetszést, hanem a kül­­földön: Ausztriában, Németországban és néhány semleges államban is. A Phönix- márka ma diadalmasan törtet előre a ha­­zai filmgyárak ambiciózus versenyében. A grand-filmpremierek felejthetetlen emléke fűződik a Phönix nevéhez. A debü Földes Im­re nagysikerű színművé- nek, A kuruzsló-nak, filmreprodukciója volt. Az első Phönix-filmet osztatlan tet­­szés kísérte mindem­att, ahol bemutatták. Szcenírozás, játék, rendezés, fotográfia, kiállítás, mind-mind meglepően hatottak s az új magyar filmgyári márka egyszeribe híres és kedvelt lett. A kiváló filmdarab főszereplői: Csortos Gyula, Lenkeffy Ica és Uray Tivadar kiforrott művészi alakí­­tásukkal tűntek fel. Ezt követte Az utol­só hajnal című rejtelmes történet Kramer Leopolddal, B. Marton Erzsivel, Balassa Jenővel és Kláry Lottoval a főszerepek­­ben. Majd A senki fia című bohó sze­­relmi játék szenzációs sikere következett. Ezen a harmadik Phönix-filmen Csortos Gyula, Lenkeffy Ica, Gyárfás Dezső és í­araszthy Hermin összjátéka a legtöké­­letesebb, amit magyar filmen eddig lát­­tunk. A szentjóbi erdő titka című bűn­­ügyi drámában Törzs Jenő és Báthory Gizella jeles művészetét csodálhattuk. A föld embere Beregi Oszkár és Mészáros Gizella együttes filmszereplését hozta. A Vörös Sámson című megrázó erejű film­­darab három főszerepében ismét Csortos Gyula, Lenkeffy Ica és Uray Tivadar pro­­dukáltak klasszikus becsü alakítást. A nemrégiben lepergett Tavasz a télben című romantikus történet a legdíszesebb pesti művész«ensembleval keltett feltű­­nést. A rendkívül kedves filmdarabnak Góth Sándor, Lenkeffy Ica, Kemenes La­­jos, Huszár Károly és Szerémy Zoltán játsszák a főszerepeit. Végül a nyolcadik phönix-filmről, A csúnya fiú című tragik komédiáról kell megemlékeznünk, amely az elmúlt hét legkimagaslóbb filmsikere volt. A főszereplők: Kramer Leopold, H. Marton Erzsi és Balassa Jenő cizellált filmszínjátszó művészete ezúttal is osz­­tatlan tetszést aratott. A Phönix-filmgyár jelenleg Az áren­dás zsidó című népszínmű filmrevitelén dolgozik. A régi Népszínház fénykorából való ez a darab. Blaháné, Tamási és Vik­dor legragyogóbb sikerei fűződnek a ki­­váló népszínműhöz, amely most Falk Richard scenáriuma alapján kerül szónra. Kertész Mihály főrendező a na­­pokban utazik le a Balaton mellé ope­­ratőrrel és színészekkel, hogy a darab plein«air«felvételeit az előirt miliőben el« készítse. Nagy gondossággal, rendkívül stílusosan fogjuk viszontlátni filmen az érdekes, fordulatos drámai cselekményt, melynek három főszerepét Gál Gyula, Báthory Gizella és Kemenes Lajos játs­­szák. A többi szereplők is mind kitűnő fővárosi művészek. Ism­erve a Phönix- gyár eddigi produkcióját, ezúttal is ma­­gasrendű filmalkotásra számíthatunk. Az árendás zsidó bemutatási jogát a Royal­ Apolló igazgatósága szerezte meg. Ami a Phönix jövő évi programmját illeti, arra nézve csak annyit árulhatunk el, hogy az kvalitásra és kvantitásra egy­­aránt jelentős és felülmúlja majd az ideit. A leginkább filmre való témákat a leg­­jobb művészekkel és a legtökéletesebb technikával viszi vászonra a Phönix. Ker­tész Mihály főrendező és Siklósi Iván művészeti igazgató nem kevesebb, mint húsz scenárium részletező munkálatain dolgoznak ez idő szerint lankadatlan energiával, rajongó művészi becsvággyal, amiből a Phönix jövendő képe fog ki­­alakulni. Fáy Szeréna első kritikája: „Fáy k. a. va­­lóban hivatva van arra, hogy egykor a kivá­­lóbb tragikai színésznők kis számát szaporítsa. Megvan hozzá minden kelléke: sugár, hajlé­kony alak, jómetszetü profil, sötéten csak f>zem, meleg vérmérséklet, erőteljes s árnya­­latokra képes hang és szinpadi értelmesség". (A szinészakadémia ,fiajazet" c. c­ r.i. mai vizsgaelőadása alkalmából, 1879. jut. bén, melyen Fáy Szeréna Roxan­ játszotta.)

Next