Színházi Élet, 1918. június 16–23. (7. évfolyam, 25. szám)
1918-06-16 / 25. szám
N. oldal SZÍNHÁZI FILET hogy ujabban kerüljön, de azért nem lehet rá haragudni és meg kell kacagni, szívből, jólesőn minden tréfáját, minden groteszk mozdulatát. — Miért is vagyok olyan szép fiú! — mondja őszinte kétségbeeséssel, mikor a szép Katinka, aki Morvay ezredes feleségének adja ki magát, szerelmesdit ját*szik vele, hogy egészen puhára főzze a csapodár Radnóthy Pistát, a „pillangó főhadnagy"-ot. — Kedves Csollán Izidor! — mondja neki hizelgően az ál»ezredesné. sza — Manó, kérem, Manó, — rebegi visz* a hadiönkéntes déligyümölcskereskedő, — elég ronda az is. A jó Csollán Manónak a legfanatasztikusabb tortúrákat kell elszenvednie, örökös harcában áll Kovács őrmesterrel, aki úgy ordít vele, hogy a mai drágaság mellett már egész vagyont költött val»tára, amit a fülébe dugdos, nehogy megsüketüljön. Az őrmester állandóan ki akarja dobni a minden lében rí kanál önkéntest és egy izben már fel is kapja és mint a motollát forgatja körben. — Az istenért, mit csinál? — kérdezik a hirtelen belépő nők. — Sze... szellőzök kissé — feleli Manó barátunk. — Az istenért kérem, szedjék le rólam ezt az embert! Csollán persze eleinte azt hiszi, hogy az alsezredesné valóban szerelmes belé és a férjtől való félelmében folyton bujkálnia kell. Előbb egy üres hordóban helyezkedik el, de a tábornoknak pont oda kell öntenie a lavórból a vizet. A szappanos lé egyenesen a szegény Csollán nyakába zúdul és oda lesz a szépen vassalt Pejacsevics-nadrág is. Később a tyúksólba bujtatják a szerencsétlen Manót, aki folyton a „Herr Tausender"-től retszeg, de ott meg a kakastól nincs maradása. — Féltékeny rám a kakas — jelenti ki büszkén. Mindazt, amit itt szürke szavakkal akartunk elmondani, kacagtatóan elevenre játssza a kitűnő Rátkai Márton, kinek Csollán Manó-ja méltán fog sorakozni eddigi hires alakitásai mellé. Harssogó nevetés kiséri minden mondását és amikor ilyeneket mond: — Olyan puha a szivem, mint a hadi» gyertya. Vagy: — Azt hiszem, itt eszve lesz! A nézőtéren percekig zug a nevetve ismételt derűs mondás és a további szöveget nem lehet hallani a sorokon végigs zugó „hadigyertya" vagy „eszve lesz" szavaktól. így születnek az ujpesti szállóigék. Külön fejezet illeti Rátkai táncszámait, amelyeknél Lábass Jucinak hűséges, méltó partnere. Bizonyos, hogy a magyar operettszinpadon nincs ma jobb táncos Rátkainál, fürgesége nem ismer lehetetlenséget és mikor egy szökkenés« Szirmay, Latabár, Nádor, Mányoky Gizi, Rátkai. Királyszinház: Pillangó főhadnagy Papp Rezső fölv