Színházi Élet, 1918. június 30–július 14. (7. évfolyam, 27. szám)
1918-06-30 / 27. szám
13. oldal SZÍNHÁZI ÉLET az Ur! bemutatójához — Szerző a darabjáról. — vele darabom került eddig színre, mindegyik egynéhány* szór jubilált, a Katalin és az Aranyeső külföldre is eljutott — mégis csak ez a mostani egyfelvonásos sem, az Ur! az én opusz sem. Az első színpadi művem, melyet nemcsak az anyagi siker reményében, hanem igaz irodalmi ambícióval írtam, és miután megírtam, elzártam, egy ideig hevertet* tem, azután ismét elővettem, újból át* dolgoztam — hogy egészen olyan le* gyen, amilyennek én kigondoltam. Mert amit eddig írtam a színpadnak, az egy Bonapartéim kivételével, mind zenére készült, inkább csak operettszöveg volt, vagy zenés vígjáték — a terminus utolsó óráiban íródott, az előlegek különbeni visszafizetésének terhe mellett. A zene* szerzőnek jelenetenként írtam és adtam át az énekszöveget, a színigazgatók m* szólására és a rendezők fenyegetésére készítettem el, többnyire lázas éjjeli munkában, az énekszámok közti prózát, a tulajdonképeni darabot. Gyakran csak a próbákon simíthattam ellenmondásokon, cselekménybeni fogyatékosságokon — amiket in statu nascendi észre sem vettem. És ha már jubilált is, akkor is még mindig javítgattam, változtattam rajta. A Katalint és a Kültelki hercegnőt magam fordítottam le németre, még fordítás közben is átdolgoztam mind a kettőt, minélfogva ez a két német darabom jobb lett a magyar eredetinél . . . csakis mostan, végre, ötvenegy esztendős koromban, ősz fejjel jutottam ahhoz a boldogsághoz, hogy nyugodtan, sür* gető gond nélkül írhattam meg uj dara*bomat, hogy temérdek átdolgozás után adtam csak át azt a nyomdásznak, a könyvpiacnak (hol azóta hat hét alatt már a második kiadást érte), és nyugodt szívvel engedhetem most a színpadra. Igaz, az Ur! „csak" egy felvonásos, de több munka van benne, mint más, egész estét kitöltő darabomban. És ha az Ur! a legnagyobb Ur! a mindenható Caesar, a közönség részéről is olyan nagy, szeretetteljes pártfogásban részesül, mint amilyennel a hazai sajtó munkámnak a könyvpiacon való sikerét támogatta , akkor talán ez az egyfelvonásos csak patrul lesz, őrjárat, melyet előre küldök most, hogy egy nagyobb háromfelvonásos uj színdarabom számára a terepet előkészítse. Dr. Béldi Izor. BÉLDI IZOR Az első adakozó a Szinészegyesület nyugdíj* alapjára: Fogarassy erdélyi püspök volt, 1872 január havában. MAX MILIAN igazi nevén Henzel Miksa, az Opera prim* hegedűse és az Aranyos cimű, a budai szin* körben nagy sikerrel bemutatott operett zene* szerzője