Színházi Élet, 1918. június 30–július 14. (7. évfolyam, 27. szám)

1918-06-30 / 27. szám

SZÍNHÁZI ÉLET tette a gitárját és végigszántott fá­­radt ujjaival utolszor a hurok fölött: Utolsó versem ez, ha rossz, ha jó, Üdvözlégy, te túlvilági hajó, Megérkezett most hozzátok Sajó, Trafallarallallallalla. Bús Fekete László, 15. oldal Színházi Élet kávéház Az Erzsébet­ körúton, a régi Meteor- kávéház helyén egy új és ismerős név fog világítani a járókelőkre. Színházi Élet-kávéház, ez lesz a cégtáblán, mely új, kedves és bizonyára népszerű talál­­kozó helyét jelenti Budapest bohém« világának. A kávéház új tulajdonosai Aczél és Adler urak, a fényképüket is közli a Színházi Élet, egészen új és megválto­­zott képet fognak adni a kávéháznak. A régi publikum már­is otthagyta a ká­­véházat önként — látva, hogy ez a hely nem alkalmas többé számukra, de ettől eltekintve is egészen gyökeresen meg­­változik a kávéház képe. A helyiség ugyanis két hosszú szárny, amelyet egy tágas tér köt össze. Az ut­­cáról jobb oldalra eső rész a mozisok hivatalos helyisége lesz, egy falat húz itt az új vezetőség végig, egészen elkü­­lönítve a kávéház többi részétől, itt lesz a magyarországi, illetőleg a pesti mozi­­sok, mozgófénykép gyárosok és film­kereskedők találkozóhelye, ezenkívül a filmek bemutató helyisége, a filmcenzu­­rázó hivatal működő helyisége, szóval a pesti mozgófénykép vállalatok egész hi­­vatalos élete itt fog lefolyni a Színházi Élet­ kávéházban. A kávéház második részében lesz a pesti ivóvilág találkozóhelye. Az új tu­­lajdonosok megtesznek mindent, hogy a kávéház közönsége jól érezze magát az új otthonban. A kiszolgáló személyzet nagy része a New­ York régi alkalmazot­­taiból került ki, a fizetőpincértől a pik­­koló fiúig mindenki szolgálatkész régi ösmerős, nem is kell kérni a vendégnek, mit akar, ismerik ők régen, évek óta a szokását és már­is ott lesz az asztalon a kívánsága. ADLER MIKSA ACZÉL ENDRE

Next