Színházi Élet, 1918. október 13–20. (7. évfolyam, 41. szám)

1918-10-13 / 41. szám

16. oldal 1 SZÍNHÁZI ÉLET Mire e sorok megjelennek, Dohná­­nyi Ernő már megjelent a nyilvánosság előtt és a budapesti közönség kétségte­­lenül szankcionálta lelkes ünneplésével mindazt, amit itt elmondtunk. Biztosra vesszük, hogy nem lesz ez másképp Hubermann Broniszláv legközelebbi hangversenye? INTIM Pista, hogy kié volt az a na­­gyon előkelő autó, amely a múlt szom­­baton a Városi Színházhoz érkezett? — Tudom, de nem mondhatok egyebet, mint hogy nagyon előkelő fiatal emberé. Az illető gavallér sze­­relmes a Városi Színház egyik nagyon szép művésznőjébe. De most Bécsben katonáskodik. A szerelem nem ismer földrajzi távolságokat. Az előkelő fia­­tal tiszt szombaton felült az autóra Bécsben és maga vezette a budapesti Városi Színházig. Itt átnyújtott né­­hány szál illatos pármai ibolyát a mű­­vésznőnek, akit az érzelem ekkora fensége bizonyosan nem hagyott hi­degen. — És aztán? — Aztán az autó másnap ment Bécsbe. Az ifjú tiszt most vissza­ azon dolgozik, hogy Budapestre helyezzék. — Kívánom neki tiszta szívből. Nincs szebb, mint a szerelem. Ezt megállapítottuk a Hatvany Lajos fel­olvasásán is az Urániában. — Láttam magukat a páholyban. Nagyon figyelték a Kossuth Lajos szerelmét. — Hogyne figyeltük volna. Rop­­pant érdekes. Hol lehetne a Napsu­gár egy fényképét látni ? — Az Esztendő uj kötetében. Ad vocem Hatvany Lajos: Hatvany Lili befejezte egész estére terjedő uj da­­rabját, amely egy asszony életének egy napjáról szól reggeltől estig. Úgy kezdődik, hogy az asszony reggel fele­kel az ágyból. A másik darabja egy­­felvonásos és „Barbarella" címen a Belvárosi Színház legközelebbi mű­­során fog szerepelni. A harma­­dik darabját most írja Harsányi Zsolttal : ez háromfelvonásos operett lesz. Közben folyton a színdarabja cí­mén töri a fejét. Nem tud neki jó cí­met találni. — Ha ötlet kell, nem féltjük a szép bárónét. Házasság nincs ? — De bizony van. Herendi Manci férjhez megy. A Rókus­ gyógyszertár tulajdonosa, Dr. Pál Róbert fő­­hadnagy veszi el feleségül. A vőlegény színpadon látta meg először, megis­­merkedett vele és a dolog úgy elmén­gesedett, hogy Manci már meg is láto­­gatta a boldog vőlegény szüleit Aszódon. — Még egy kis pletykát. — Lehet. Van még. Egy ismert író kibékült a feleségével, akitől már egy éve különváltan élt. Most boldogabb­­ak lesznek, mint voltak. Viszont egy másik írót rémes fejmosásban része­­sített a felesége a Koronaherceg­ utcán, mert utána lesett és megtudta, hogy az ura egy csinos művésznő kedvéért hanyagolja el. Az asszony­­nak igaza van, de a művésznő nagyon csinos. — Pesti ? — Vidéki. Ne is kérdezzék, nem tudják kitalálni. — Jaj, de titokzatos. — Akárcsak az a fekete kéz, amely Lenkeffy Icát egy idő óta fenyegető levelekkel üldözi. De Ica nem ijed meg. Sokkal jobban megijedt, mikor a mamája kificamította a karját. De már ez is kezd meggyógyulni. Most m

Next