Színházi Élet, 1919. január 19–26. (8. évfolyam, 3. szám)

1919-01-19 / 3. szám

40 SZÍNHÁZI ÉLET Az ország minden részéből garmadával jönnek a válaszok arra a pályakérdésre, hogy az olvasó a színműirodalom melyik férfi vagy női alakját választaná élete társul. Tagadhatatlan, hogy ez a pályakérdés több a mulatságnál. Határozottan misze *ziót teljesít a házasodási statisztikában a válaszok tömege. Mert ha fehér Bocska Marosvásárhelyről azt feleli, hogy ő ifj. Nagy Istvánt választaná férjül, akkor az a vásárhelyi ifjú, aki Bocskába szerelmes, igyekezni fog Bródy Sándor darabjának a hőse gyanánt viselkedni és a párti ha­­marabb létre­jön. Feltűnő azonban, hogy a pályakérdésre válaszolók túlnyomóan nők. Férfi csak el­vétve akad köztük. Miért? Az urak nyil­­ván nem nagyon álmodoznak a házasság­­ról, ezzel szemben a hölgyek óriási tö­­megben küldik a válaszokat, hogy nekik milyen vágású legény kellene. Felkérjük az urakat, ne tüntessenek ennyire a házasság intézménye ellen. Már csak udvariasságból is meg lehet mon­­dani, hogy kiki a feleség milyen típusát képzeli magának. Hiszen azért nem kell rögtön megházasodni . . . E héten a következő válaszokat kö» Férjül én Peer Gyntet választanám, mivel majdnem típusa a mai fiatal embereknek: sze»­rény, serény és — igazmondó. E. ]., Budapest. • •• Ha a színpadról kellene a jövendőbelimet ki« Választani akkor én csakis a „Pygmalion" Hig« ginssét választanám. Hogy miért? Mert ő egy igazi férfi, csengő hangja van, valódi férfias, megtanít egy kis neveletlen vadvirágot sok-sok mindenre, amellett szereti is egy kicsit, de ezt nem­ árulja el neki. A vége, hogy magának,nem vélte. Csakis őt választanám, a legfőbb ok pedig az, „hogy nagyon hasonlít egy „igaz, jó barátomhoz", ki mintegy mása neki. Méz Maca, Budapest. • •• Némi gondolkozás után azt hiszem, m­egta­­láltam a színműirodalom férfiai közt azt, kit férjemül választanék. Derblay Fülöpöt, a Vas» gyárost választanám. Hogy miért? Mert nemes gondolkozású igaz férfi, valóban ritka jellem, szeret, szenved, és amellett nagylelkű. Egy sz&- val: karakter. Brandt Mia, Pápa. Mélyen tisztelt szerkesztő url ön • JKJt választana férjül, illetve feleségül" cimfi pá­­lyázati hirdetéssel igen okos és főleg lányok» nak tetsző dolgot követett el. Én bevallom — mert úgyis kitalálná — nekem is tetszik. Azonban én megsúgom bizalmasan, édes s*err­kesztő úr, hogy jobban tenné, ha mindjárt egy pár férfiúra hirdetne pályázatot, aki pedig nyer,­­ hát az aztán tényleg nyerjen. Pláne, hi az a férfiú a „Rómeó". Hogy mért éppen ő, hit Istenkém, a szerelem vak, tehát a hfc biit nem látom, a jókat meg a szerkesztő úr is ismeri, tehát mit ismételjem azokat De mivel Rómeónak megvan a Júliája, nagyon kérem­, szerkesztő úr, ajánljon valakit, akinek esetleg én lehetnék a Júliája. És ha az illetet­­nek a jelleme Rómeó jellemével nem egyezik meg, hát akkor lehetőleg Ádám Gyurkáéhoz hasonlítson. Természetesen az aranybányákat is beleértve. Tisztelettel a szerkesztő *T tdlője: May. ••• Gyönyörűséges, drága, fess Intim Pista — ne nevess . . . Te vagy, akit választani tudna Ha szabadna Minden ennivaló, pesti fruska . Mert minden színésznél többet ér. Ha a férj Egész nap másokról regél, mesél. Fenséges volna, édes Istenem, Ilyen, ilyen férj kéne énnekem? No. Intim Pista, kérje meg A mamától a kezemet. Mert immár, alig várom, Hogy Maga kilépjen a házból. Ne féljen, az utódja méltó. Első lenne az a drága Pethefí S miattunk betörhetne a tető . . N. Náczy Bpest, LónyaiíU. 42/•, Mt « ••• Miután nagyon makrancos vagyok, Petikest választanám, mert az minden „MakmMOC hölgy"-et meg tud szeliditeni. Hoffmann Pli­rosis, Székesfehérvár. Mindig egy olyan férfiről álmodoztam, Christin Endre tengerésztiszt (már azért is őt választanám, mert a kedvenc színészem­ játszotta e szerepet), ki messze idegenbe jött, hogy Anna, ifjú szerelme az övé lehe#- sen. K. Takács Hilda, Bátorkeszi, Almássy főhadnagy a „Hotel ImperialMiel lenme szerintem a leggusztább férj, *ert katonatiszt és főleg mert Törzs játs­sza, «i>­nek fess, előkelő alakjához pompásan illik a huszáregyenruha. K. Takács Elly, Bi­torkosai ••• Száki Jánost választanám, a festőt Molnár Ferenc „ördög" c. színművéből. És miért? Mert szép, drága, bohó, szerelmes, fiatal, aatt*­telen ... És ha nem is a felesége, de Jolánja ÍK szeretnék lenni! N. B. Budapest. ...­­WIAIEWWA?

Next