Színházi Élet - 1919/3. szám

38 SZÍNHÁZI ÉLET 7) Nom rontunk el öt*hat batiszt»sllpaect. mikor egy is megteszi. • 8) Tudva van, hogy senki sem törődik « másik ember nyakkendőjével, miért törődj ü»k * magunkéval. 9) Ha a nyakkendőnk rosszul van megkötve, megvan az az előnyünk is, hogy „professzor» nak" nézhetnek bennünket, végre 10) Kár a nyakkendő megkötésével vesződ«, mert ha a csokor minden részében arányos, úgyis ugv néz ki, mintha készen varrott nyakravaló volna. Ezt pedig senki sem are» réti Mangold Béla Kolos 1) Nem látjuk kétségbeesett ábrázatunkat, álkor a tükör előtt próbálgatjuk a nyakkendő­kötést. 2) Nem tékozoljuk az élet legértékesebb perceit céltalan kisérlezetésseL 3) Pontosan ott lehetünk, ahová menai »karunk. 4) Nem zavar bennünket a tudat, hogy nyak« kendőnk rosszul van megkötve. 5) Abban a reményben ringathatjuk magun­kat, hogy jól kötöttük meg a nyakkendőt. 6) Ha ez mégsem volna igy, még mindig megmarad a vigaszunk, hogy majd csak kérdi tőlünk valaki: „mi van a maga nyakkendőjé­vel!?" és rögtön meg is igazítja. Első petli társaság vott a cime Kuitesár Istrin vezetése alatti magyar színtársulatnak 18l5-b<TM. Vidéken cISször Miskolcon játszottak. (ljíazRató: Murányi Zsigmond és laborfalvi Renke i fut fi TOlt.) Hogyan kell megkötni a csokcrayakkendőt? (Farsang! tanács.) Aki esti alkalomra készül és esokormyak» kendőjét jól meg akarja kötni, az előbb öltöz» *ön föl tetőtőhtalpig és hagyja a csokorkötést legutoljára. Mielőtt azonban a nagy műveletbe fogna, vegye kezébe a nyakkendőt és oltsoa el minden világosságot a szobában. A sötétben aztán kössse meg gyorsan a •yakkendőt, siessen az előszobába, öltse fel felöltőjét, csapja fejére kalapját, markolja meg sétabotját és a tükörbepillantás gondos «Ikerülésével távozzék hazulról. Ezen kitűnő módszer előnyét tir pontba kihatjuk és pedig:

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék