Színházi Élet, 1919. március 23–29. (8. évfolyam, 12. szám)

1919-03-23 / 12. szám

VIII. évfolyam 1919 március 23-tól március 29-ig 12. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta-melléklettel Budapesten és vidéken Egész évre . 64.—K Félévre Negyedévre 32.-K 16.-K SZÍNHÁZI ÉLET Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR Hirdetések mm.-sora 2 korona SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Szerkesztőség Erzsébet-körút­ 24 Telefon: 34-97 Kiadóhivatal Erzsébet-körút Telefon : 9-48 29 A jegypénztár száma : 74-66 Egyes szám­ára : Budapesten és 1 K fk vidéken. . K JEili Gárónő: Martos—Huszka operett a Városi Szl>­h­alxm A Városi Színház előcsarnokában március 7-én kiakasztották azt a táblát, amelyre a kisbabák partedlijének ana­lógiájára azt is rá lehetne írni, hogy „igazgatók öröme" és ez a tábla azóta le se került onnan, sőt nem nehéz meg­jósolni, hogy nem is fog egyhamar le­kerülni. Csodálkozni igazán nem kell a dolgon, mert nem igaz az, hogy szín­házi konjunktúra van, hanem igenis van­nak jó darabok és rossz darabok és ha jó darabot játszanak, minden jegy elkel a színházban. A Városi Színházban pedig most a régi jó hangzású Martos-Huszka társaság új operettjét játsszák, vagyis egy kitűnő darabot. Alig van még egy operett e műfaj irodalmában, amely úgy készült volna, mint ez a „Lili bárónő". Martos Ferencet, aki Huszka Jenő társaságában már nem egy nagysikerű operettet írt, köztük a „Bob herceg”-et, az első magyar ope­rettet, melyet háromszázszor adtak egy­folytában, azután a „Gül Baba"-t, az „Aranyvirág"-ot, legutóbb a pesti Lehár­bemutató alkalmából, mint „A'pacsirta" finomtollú szövegíróját ünnepeltük távol­létében. Martos ugyanis, mint ismeretes, még a háború kitörése előtt Svájcba költözött és a csendes semleges ország legszebb vidékén folytatja azóta sok­oldalú írói működését. Odakinn készült a „Lili bárónő" librettója is, melyet posta hozott Budapestre a komponistához. A zenéhez természetesen a társszerző jóváhagyása is kellett, azután meg nincs az a zeneszerző, aki ne­­ kérié szöveg­íróját apró változtatásokra, így tehát az egyes felvonások elég gyakran utaz­gattak ide-oda Svájc és Budapest között a háborús cenzúra alatt nyögő posta szíves engedelmével. Az operett azon­ban elkészült, a Városi Színház most színre hozta és ez a premier egy új magyar operettsiker kiindulópontja lett. A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, előkelő, a legfinomabb víg­játéki tónusban van tartva és mind­végig érdekes, mert újabb és ujabb fordulatok meglepetésében részesíti a nézőt. Az ilyen librettó, igen érthetően, csak felfokozhatja a zeneszerző inspirá­cióját, mert hálás és változatos felada­tokkal szolgál. Huszka Jenő pedig, aki­nek lelkéből a szürke hivatali akták nem tudják kiölni a melódiákat és har­móniákat, bőven élt a nyújtott alkal­makkal : friss, üde, hangulatos muzsikát írt. Csupa melegség és graciozitás ez a muzsika és a „Lili bárónő" partitúrája olyan gazdag ötletekben, hogy más zeneszerző három operettet is csinál­hatott volna belőle. A „Bob herceg" szerzői tehát ismét kongeniálisan talál­ták meg egymást és találkozásuk sike­rét honorálja esténként az a lelkes ováció, amely a „Lili bárónő" előadásait fogadja. Egy operett, amelynél jól mulatni, szórakozni akkor is, ha lehetne nem tarkítanák a szöveget finom zeneszá­mok Tiszta vígjátéki hangulat kap meg bennünket, mikor a függöny felgördül.

Next