Színházi Élet, 1919. június 29–július 5. (8. évfolyam, 26. szám)
1919-06-29 / 26. szám
2 SZÍNHÁZI ÉLET belepte a dér ezüstje. Mi lett volna Byronból, Puskinból, Petőfiből, ha egy hosszú emberi élet fájdalmai, szenvedései és megalázásai után rajzolódott volna bele alakjuk a világ köztudatába? Mi botorkáló lábbal és homályos szemmel járjuk az élet útját, agyvelőnket belepi a vénség rozsdája, de ők fiatalok és erősek és diadalmasak fognak maradni az idők végéig, mert a könyörületes halál virágzásuk pompájában konzerválta őket az utókor számára. De a zsarnok és vérengző Napoleonok ép oly kevéssé tudják megválasztani visszavonulásuk időpontját, mint a Sarah Bernhardok, akik nagymama korukban is nadrágszerepet játszanak vagy az egykori szabadsághősök, akik még paralízisük legbujább virulásakor se tudják otthagyni a közélet porondját. Az öregeket tisztelnünk kell, mondják a biblia bölcsei, de van e fájdalmasabb látvány az életenergiát szimuláló véneknél, akik a saját fiatalságuk ércszobrát döntik le a talapzatról, ahova hálás és lelkesedő kortársaik állították őket ? A csilingelő hangú kis Molnárné akkor tűnt el, mikor legjobban tapsoltunk neki és hiába lett belőle tiszteletreméltó matróna, a mi szívünkben ő mindig a bájos és illatos virágszál marad, aki fiatalságunk rég bezárult kertjében virított. Ő mindig fiatalon, drága, pikáns kis mosolygással, hófehér ruhában, üdén és harmat frissen fog járni a régi parkban, illúzióink, ifjuságunk és álmaink parkjában, melyből a poros országútra kikergettek bennünket. A Porticii néma című opera megírására Seribet Bigottini nevű táncosnő inspirálta A kitűnő táncosnő 1826-ban lel pett a pályáról és Seribe, ki jelen volt a bucsuelőadáson és sajnálta a táncosnő távozását, elhatározta, hogy oly szerepet ír a művésznőnek, amelyben csak arcjátékra van szükség. A munkája elkészült, Auber megírta hozzá a zenét és megszületett a Porticii néma címü opera. Színházi Látcső, 1863 Darry Disk (Grossmann Imre) és Rónai Alice a „Kormánybiztos" című film kibékülési jelenetében