Színházi Élet, 1919. szeptember 21–27. (8. évfolyam, 35-36. szám)

1919-09-21 / 35-36. szám

VIII. évfolyam 1919 szeptember 21-től szeptember 27-ig 35—36. szám ELŐFIZETÉSI ARA : Hirdetések mm.-sora 4 korona Budapesten és vidéken Negyedévre , . 36. K Budapesten és "I " vidéken . . K -J SZÍNHÁZI ELET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon: József 129-35 Kiadóhivatal Erzsébet-körút 39 Telefon: József 121-72 A jegypénztár száma : Telefon: József 121-73 Egyes szám­ára : KEMENES (Egy pályaváltoztatáshoz) egész népek sorsának fordulásától kör­nyezetben, bizonyára nem meglepő s nem is okvetlen jelentős esemény az, hogy egy fiatal szinész pályát változtat s a Vigszinház tagjából valami keresz­tényszocialista lapvállalat titkárává sze­gődik. Istenem, mennyi sors, mennyi élet­pálya, mennyi terv és álom cserélő­dik mostanság ! S tudva azt, hogy az új pálya, melyért valaki otthagyni ké­szül a régit, szintén érdekes, izgató s rellépésnek megfelelő, bátran konsta­tálni lehet, hogy nagyobb izgalomra nincsen ok. Mert bár bizonyos, hogy Kemenes Lajos, a pályaváltoztató, szí­nésznek is jeles, érdekes és nem min­dennapi volt kétségtelen, hogy ember­nek még érdekesebb s hatásosabb. Ha tehát otthagyja a színpadot, nem veszít semmit se érdekességéből, se jelentő­ségéből. Én, bevallom, azért írok erről a pá­lyája legkezdetén levő fiatal emberről,­­ mert nem csak színésznek, de em­bernek is a dolgok legkezdetén áll — mert meglepő, kivételes jelenségnek tartom őt. Nemcsak színésznek, de álta­lában fiatal intellektuellenek is egyike a legműveltebbeknek. Hogy színész­mértéket véve, páratlanul gazdag az irodalmi felszereltsége, ez talán nem mondana sokat, s viszont nem is tenné jobb színésszé, mert bár a színésznek mindig használ az irodalmi műveltség, azért mégse okvetlenül szükséges kel­léke. De a magyar újságírók, sőt írók mű­veltségét tekintve is kivételes a Ke­menes kultúrája. S ami fontos, ez nem tisztán olvasottság, könyvmolytudás, hanem sokkal inkább egy páratlan hajlamosság s lelki fogékonyság a mű­veltség mindenféle formái, a művésze­tek minden fajtái s így maga iránt a magasabbrendű, művészettel és művelt­séggel megszépített élet iránt. És ezért nem is tudnám hamarjában megmon­dani, hogy mi iránt van legfogékonyabb az én Kemenes barátom : a színészet, az irodalom, a képzőművészet vagy a zene iránt. Ma még az ő lelke olyan, mint egy keresztút, melyen mindezek találkoznak. De ismétlem, az egyénisége ment minden tudákosságtól, minden nagyképűségtől , a szellemi kultúra ked­velése nem felejtette el vele a mulatozás, a nők varázsát, az élet.­Sőt az élet s a kultúra együttes élvezése, a hajlam erre az együttes élvezésre, jel­lemezte ezt a görög izü és süilü fiatal­embert. Hogy fogja magát érezni ezekkel a hajlamokkal a keresztényszocialisták közt, nem tudom. De nem is nagyon érdekel. Hisz, őszintén szólva, azt hi­szem, hogy ez a búcsúja a színészettől nem végleges. Engem ő mint a magyar élet egy érdekes és kellemes jelensége megkapott, azért írom róla ezt a néhány sort. Biztosra veszem, hogy bárhova sodródjék, a jókedvnek és a szellemnek olyan villamos szikrái fognak belőle kiáradni, amik alakjának légkörét min­den időben pezsdítővé és vonzóvá fog­ják tenni. Szász Zoltán.

Next