Színházi Élet, 1919. október 19–25. (8. évfolyam, 43-44. szám)

1919-10-19 / 43-44. szám

24 SZÍNHÁZI ÉL­ E* Egy hét óta új műsort játszanak az Apollo-Kabaréban. A nagysikerű megnyitó műsor után, mé­g hosszú hetekig mulattatta Budapest e népszerű kisszínházának közönségét, ismé­telten bizonyságot szolgál az Apollo-Kabaré, hogy új vezetősége is beváltja a régi jelszavat, hogy vidám köntösben irodalmi értékeket akar adni. Az új műsor gerince a nagynevű francia ikerpárnak, Flers és Ca­z­avet-nek egy nálunk eddig ismeretlen bohózata, melyet Hervay Frigyes ültetett át avatott kézzel magyar szín­padra. A darab címe „Kis garnizon" és hőse Lulu, egy kis szőke kokott, akinek fehér szo­bájában akaratlan találkozót tart a garnizon egész tisztikara. Vidám félreértések, kacagni való ferde helyzetek a rugói a kedves kis darab­nak, amelyet pompás elevenséggel játszanak az Apollo-Kabaré népszerű tagjai. Haraszthy Lulu szerepében rendkívül kedves, Ujváry Mici bo­hózatos kutyamosó-alakítást csinált szerepéből, Herczeg Jenő pedig egy kapitány figuráját viszi színpadra. A francia bohózaton kívül még négy darab szerepel az Apollo-Kabaré új műsoron. A „Világ­háború" című egyfelvonásos szatíra, Szenes Béla szellemes, erősen, de éppen azért haté­konyan karrikírozó szatírája egy hamisítatlan pesti képet visz színpadra a kitűnő Szenes ember megszokott játékos kedélyével. Pompás vidámság Liptay Imrének „Ott túl a rácson" című egyfelvonásosa, melynek technikája, öt­lete becsületére válnék a legjobb francia szer­zőnek is. Egy idegszanatóriumban játszik a da­rab és arról szól, hogy egy házaspár jelenik meg az igazgatónál, mert a férj el akarja az intézetben helyezni hisztérikus feleségét. Mi­alatt a férj az előszobába megy, hogy a felöltő­jében felejtett okmányokat behozza, az asszony az épen belépő főorvosnak azt mondja, hogy a férje a beteg, az a rögeszméje, hogy neki, feleségének van valami baja és minthogy az ezek után feltett kérdésekre valóban zava­ros feleleteket ad a szegény férj, őt tartják ott az intézetben. A házaspár szerepében Haraszthy Mici és Kőváry Gyula excellálnak, Magyari kitűnő főorvos, Szenes Ernő pedig mint egy álbeteg kelt általános derültséget. Nem hiányzik az új műsor szerzőinek sorá­ból természetesen ezúttal sem Kőváry Gyula, kinek megint két darabja járul hozzá az est teljes sikeréhez. Az egyik a „Szenes nagyokat eszik" című énekes bluett abból a fajtóból, amelyből mér sok vidámságot kaptunk a szer­­zőtől. A szereplők a darabot ismert nóták dalla­mára éneklik és ez a kotára írt szöveg külön humora a darabnak. Iljváry, Kőváry, Szenes, Herczeg Jenő, Faragó Sári és Wesserly Ili játsszák nagy sikerrel a kedves komédiát, melynek zenéjét Erdélyi Patat Leó ötletesen állította össze. Kőváry másik tréfája, „A háromszög", a mos­tani mohó adásvételi ügyleteket figurázza ki erős szatírával. A műsor utolsó darabja — sorrendben csak — a „Pistike" című kis dráma, melynek szer­zője az Erka álnév alá rejtőzik. Finom kis genrekép, nagyvárosi erkölcsrajz ez a darab, amelyben hálás alakításokra van alkalma Németh Juliskának, Rózsahegyi Kálmánnak és Vidor Ferikének. A színhely egy pesti mosóintézet. A gazda beteg, csak hálni jár belé már a lélek, a felesége, — életerős, fiatal asszony — meg az anyósa vezetik a boltot. Az asszon­y utálja az urát, mást szeret, mástól van a gyereke is, akit azonban sajátjának ismer és imád az ember. És amikor végre kirobban az asszonyból a sok keserűség és megmondja az urának, hogy mást szeret, ahhoz megy és magával viszi a Pistikét is, mert az annak a gyereke, az agyonsújtott ember csak ennek az egy igazságnak megcáfolását kéri. És az asszony megszánja a vergődő, beteg embert. „Nem igaz. Csak kitaláltam" — mondja, hogy embere megint meleg apai szeretettel ölel­hesse magához Pistikét. Németh Juliska az asszony, Rózsahegyi, a férj és Vidor­­­erike az anyós szerepében kabinetalakításokat nyúj­tanak, Pistikét pedig kedvesen játssza a kis Lubinszky. A darabok gazdag sora között van a magán­számok nem kevésbé dús változatossága. Németh Juliska, Vidor Ferike, Erdélyi Lili, Wesselly Ili, Szemere Gyula, Magyar Lajos éneklik az Apollo-Kabaré népszerű házi szer­zőinek új chansonjait, komoly és vidám dalo­kat, melyek között nem egy termett igazi nép­szerűségre. A bemutató közönsége nagy tet­széssel fogadta az új műsort, mely hosszú időre ismét ismeretlen fogalommá teszi az Apollo-Kabaréban a premiert. Fiers és Caillavet az Apollo-Kabaréban — Az uj műsor —

Next