Színházi Élet, 1919. október 26–november 1. (8. évfolyam, 45. szám)

1919-10-26 / 45. szám

7 "H­A 7! »"1 Ft — Ah, milyen jó íg­y szállni, szállni — sut­togja Jessy. — Dőlj hát a karomba, — feleli Vizi Emá­nuel, — és mondd, hogy — elvtárs ! Vidáman mulat az egész társaság, de Nefe­lejcs végre is megunja a földi éleet örömeit és minthogy Ervin mégis csak megcsókolja Jessyt, megy vissza a csodabarlangba. De megy vele János is. * Fantasztikumaiban is, vagy épen azért, csupa jókedv, vidámság ez az operett. A Revüszínház kitűnően összeválogatott gárdája, Bródy István útmutatásai szerint, pompásan játsszák végig az egész bohóságot. Nefelejcs szerepében Maga­iner Erzsi jut el primadonna-szereplésé­nek újabb nevezetes állomásához és új nagy sikerekhez. Különös báj van bakfisos megjele­nésében és az igazi nőt játssza meg a kis sellő alakjában. Stolz finom melódiái nagy hatással csendülnek meg kitűnően isko­lázott, nagyobb feladatok meg­oldására is hivatott hangján, a táncai temperamentumosak és előkelőek. Jessy szerepében Ba­logh Böske nyújt pompás ala­­­kítást. Kedves, ötletes és csu­pa temperamentum. Különösen nagy sikere van esernyős kettő­sének, melyben Simonyi Dezső, János személyesitője a partnere. Sugár Teri Lady Havelock alak­jában vonzó és kellemes jelen­ség. Rendkívül meglepőek fre­gális átöltözései, illetve ellen­kezőleg. A tenger királynőjének komolyabb igényeket támasztó dalait Varga Irma énekli fris­sen csengő szép hangján, de a harmadik felvonásban Gallai Nándorral van egy tánckettőse, amelyben bebizonyítja, hogy táncosnőnek is van olyan ki­tűnő, mint énekesnőnek. Horti Sándor Vizimanó szerepében gondoskodik bőkezűen a hu­morról, Tompa Béla mint János énekel nagyon szépen, Tarnai Leona pedig Jucibaba szerepé­ben női részről képviseli kitű­nően a komikumot. Külön meg kell emlékezni,f a női szereplők toalettjeiről, a me­­revüszínház :­lyek a színpadi látványosság mellett külön látványosságot jelentenek. Régen nem ját­szottak nálunk operettet ennyi és ennyiféle érdekes és festőien szép kosztümmel. Végül nem szabad megfeledkezni Barna Izsóról, aki a zenekar élén gondoskodik arról, hogy „A csókbakter" zenéje nálunk is népszerű legyen. Kálmán titkár díszlettervei nagyszerű fantá­ziára vallanak. Mindent összevetve, alighanem igaza lesz a páholybeli urnak. Az 1848—49-iki szabadságharc első halottja Szathmáry Dániel szinész volt. * Ez a világ komédia azoknak, kik gondolkoz­nak s tragédia azoknak, kik éreznek. Horace Walpole: WBHSm WEÊEBÉKEà MAGAZINER BÖSKE (Nefelejcs) Csókbakter­ (Angelo kreáció és fotográfia)

Next