Színházi Élet, 1920. május 2–8. (9. évfolyam, 18. szám)

1920-05-02 / 18. szám

SZINHÁZI ÉLET 2o­ kumentumai ezek a filmek, amelyeknek kü­lönös sikerük talán éppen külföldön lesz, ahol a Désy-Hollay név régóta kedvenc magyar márka. Désy csak a napokban ka­pott száz aláírású gratuláló levelet Hágából. Rajongó hollandiai lányok írták egy nagy­szerű film szinrekerülése után. Az első film, amely már csaknem teljesen elkészült, egy híres angol regényből írt izgalmas történet, A halál után. Hollay Ka­millának frappáns alakításokra van alkalma a cselekmény folyamén. Egy szubtilis női lélek megnyilatkozásait sorakoztatja fel elsőbb, mint a küldő leány, aki a maga naiv egyszerűségében meg sem sejti leselkedő veszedelmeket, s a végén, mint a megtört szívű, tragikus sorsú, szenvedő as­­szony, aki túl van már a férfiak megisme­résén és a bennük való bizakodáson. Tanay Frigyesnek jut még kimagasodó szerep a darabban. Biztos játéka, elsőrangú művész. Kivüle még két fontos szereplője van a drámának, ketten, akik még sohasem játszottak filmen, mégis a leghivatottabbak a két szerep eljátszására. Egy fiatal dzsentri és egy előkelő úriasszony, akiket a fővárosi társadalom tagjai közül választott ki Désy, mert helyzetük és karakterük szerint szóról­szóra megegyeznek a regényben jellemzett két szereplővel. A halál után témájának magva különben egy rendkívüli orvosi eset. Az első magyar mozis képviselő A Mozgóképszínházak Országos Egye­sülete e héten bankettet rendezett Molnár János nemzetgyűlési képviselő A képviselő urat, aki herceg tiszteletére­ Windisch­graetzet győzte le Sárospatakon, nem mint a kisgazdapárt érdemes tagját ünnepelték a mozisok, hanem, mint kollégát. Molnár János ugyanis nemcsak képviselő, de gim­náziumi tanár, földbirtokos, városbíró, sőt mi több : mozitulajdonos is. A sárospataki Com­mon­ius -mozi az övé. Kedves, mosolygós­ arcú, ősz bajuszú öreg ur a mozis kép­viselő, aki frakkos kollégái közt tisztes fe­kete dolmányban, zsinóros nadrágban, rá­más csizmában ül. Bernáth Béla, a nemzet­gyűlés korelnöke, Wagner Károly, dr. Va­sadi-Balogh György, Szabó Balázs nemzet­gyűlési képviselők és a kisgazdapárt más reprezentábilis személyiségei vettek részt a banketten, ahol Szabó Ödön dr. az Urania és Roboz Imre, a P­ajectograph igazgatói köszöntötték az első mozis képviselőt. A Színházi Élet meginterjúvolta Molnár János képviselő urat. — Sokat járok Pesten moziba — mondotta — s ki kell jelen­tenem, hogy csupa nagyszerű, érdekes képet láttam. A külföldi legújabb filmek boszorkányos technikai bravúrokkal dolgoznak, különösen az amerikaiak produ­kálnak ilyen filmekben elsőran­gút. De gyorsan ki kell jelen­tenem azt is, hogy a magyar­­ gyárak semmivel sem maradnak mögötte a külföldieknek. Invenció, csodálatos ügyesség, irodalmilag megkomponált történet, csodá­latosan szép felvételek, nagy­szerű színészek , ez a magyar film. Bízom benne, hogy a ma­gyar film, most, hogy megnyíl­tak a határok, világszerte elis­merést és sikert fog aratni, írja meg a Színházi Élet­ben, büszke vagyok a magyar film­szakmára és büszke vagyok arra, hogy mint a moziszakma érde­kének a képviselője, tehetek majd valamit a szakmáért a nem­zetgyűlésen. A képviselő úr szóval büszke a mozi­sokra. A mozisok is büszkék Molnár János képviselőre. Molnár János a „moziképviselő*

Next