Színházi Élet, 1920. szeptember 5–11. (9. évfolyam, 36. szám)
1920-09-05 / 36. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 25 Megnyílt a Bonbonier! 1906 szeptemberében nyilt meg a körúton a «Bonboniére» cím alatt az első magyar kabaré, amely egy csapásra megnyerte ai közönségi szeretetét. És 1920 szeptember 1-én volt a «Bonbonier» újjászületése hasonló körülmények közt. Ugyanolyan vidám, fiatal arcok vonultak fel a közönség előtt, mint akkor, és a decens, finom magánszámok, tarka aktualitások, szellemes apróságok ép olyan ördögi tempóban kergették egymást, mint 11 évvel ezelőtt, amikor ez a bájos műfaj megszületett. Az új kabaré élén Kőváry Gyula áll, aki a régi Bonboniére alapítói között kezdte pályáját. Akkor is élén állt a vállalatnak, azzal a különbséggel, hogy akkor az «első számot» énekelte, mint fiatal kezdő. Most öt minőségben szerepel. Mint művészeti vezető, rendező, szerző,színész és konferanszié. Hogy minden téren milyen kiválót produkált, annak tanúja volt a bemutató előadás, lelkes, nagy publikuma, mely nem győzte régi kedvencét az elismerés jeleivel elhalmozni. A társulat ép úgy, mint a műsor a legjobb, amit kabaréban produkálni lehet. Az érdeklődés és a siker központjában három értékes és finom jelenet áll. És pedig: Szomaházi Istvánnak :„Oszkár mérget iszik» címü rendkívül ötletes és szellemes tréfája, melyben Bátyai Irén, Somossy René, Kőváry, Salamon és Forgács pompás együttes játéka fakasztottak sok kacajt. Óriási derültség kisérte: Szöllösy Zsigmond1 «A lecke» cimü Vígjátékának minden mondatát, melynek eljátszásában: Donáth, Aranka, Radó, Salamon, Gyenis, Perényi és Ormos multák felül. Mély hatást keltett egymást Egyed Zoltán: «Csikágó...» cimü kis drámája, amelynek tipikus külvárosi alakjaiban kész ás perfekt alakítást mutatott be Gömöri Vilma, aki nagyszerű drámai jelenség, továbbá Mihályi Lici, akinek tehetsége most mitakozik igazi erővel. Gyenis és Forgács szintén kitűnőek voltak. E három domináns produkció mellett számos apró tréfa és tarka rohóság szerepel a műsoron. Végigkacagták Varsányi Zsolt: «Ha elrment a gyors...» :ima vasúti tréfáját. A filigrán megjelenésű Bányai Irén ellenállhatatlanul bájosan játszott ebben egy fiatal asszonykát, míg Forgács a fiatal férj szerepében mutatott be kabinetalakítást. Lovászy Károly «Zenélő óra» című dramolettjében ismét a bájos Mihályi Licinek örült a közönség, aki mellett Somossy René, Fodor, Gárdos Irén kitűnően játszottak. Kőváry két tréfája egészítette még ki a műsort. «Az én órám» tréfában különösen Salamon Bélát kell külön megdicsérni. Rég nem hallottunk közvetlenebb színészt nála. Magánszámokban is a legtökéletesebbet nyújtja a Bonbonier, amit ebben a műfajban produkálni lehet. Rendkívül finom és lebilincselő egyéniség Donáth Aranka. Olyan fölényes biztossággal és annyi természetes kedvességgel énekelte Harmath Imre három dalát, akárcsak a nagy Medgyaszay Vilma. Harmath Imre különben is kitüntette magát. Ő írta Radó Sándornak egyik kupléját, amit Radó pompás humorral, énekelt is el. Továbbá a Nyaralásról írt egy kedves duettet, amit ugyancsak Radó játszott meg, az ügyes Forgács Ernővel együtt. Mihályi Lici, mint szólista épp olyan finom és tehetséges, akárcsak színészi feladatokban. Biztos, hogy nagy jövője lesz. Papp János gyönyörű hangját a régi fényében élvezte a kabaré közönsége. Két szenzációs dalt adott elő. Az elsőt Egyed Zoltán, a másodikat Halász Ernő írta, mindkettőnek zenéjét pedig Nádor Mihály, a kabaré házi szerzője szerezte. Bányai Irén két kedves számát igazi gráciával énekelte. Különösen a Radnóti József szövege hatásos. Kőváry friss és ötletes konferanszai fűzték egybe a kiválóan szerkesztett műsort, melynek többi egytől-egyig jó számait: Hervay Frigyes, Nóti Károly, Dénes Gyula, zenéit pedig: Huber Sándor, (a kabaré rendkívül ügyes karmestere) a zseniális Buday Dénes, az illusztris Vincze Zsigmondi és a tehetséges Ceglédy Gyula szerezték. Ha még eláruljuk, hogy az intimi kis nézőtéren szabad a dohányzás is, egész biztosra vehetjük, hogy a Bonbonier kedvence lesz a pesti publikumnak. Szakorvosi sas VII. Dohány utca 39. Rendel : 11-1 és 47 óráig