Színházi Élet, 1920. október 10–16. (9. évfolyam, 41. szám)

1920-10-10 / 41. szám

19 SZÍNHÁZI ÉLET Hátteat a bárKirály Amerikából indult el a Bár-láz Európa felé , és talán sehol nem vert fel olyan nagy port, mint éppen Budapesten ! Minden bárnak meg van a maga Willy Engelbergerje, kiért a bár törzspublikuma épen úgy rajong, mint akár az operettszínház közönsége a bonvivantért. Amerikában valóságos bárkirályok vannak, akik esténként mesés összegeket keresnek és a népszerűség piedesztálján a mov istoro­kat is lepipálják. Ha Pesten a bárkultusz még nem is ért el ilyen arányokat, ma van egy bárkirály , akinek nevétől ha lesz egész Budapest. Igaz, hogy ezt nem most kellett megtanulni, mert már rég­óta benne él a közönség szivében. A pesti bárkirály : Rátkai Márton. A Fővárosi Orfeum színpadján hódit ebben az uj méltóságában, még­pedig úgy, hogy az igazi bárkirályokat is lepipálja. Vágó Géza kétfelvonásos ope­rettének, a „Bárkirály"-nak címszerepében vendégszerepel Rátkai Márton a Fővárosi Orfeumban elseje óta, még­pedig olyan si­kerrel, amilyenre bármelyik nagy operett színházunk büszke lehetne. Rátkai a bohó­zatos cselekmény középpontjában valami egészen új játék­stílust produkál, amely a kedvesen groteszk angol humor és az ő egyéni szeretetreméltóságának és ötletességé­nek keverékéből áll. Egyik pillanatban való­ságos klaun, azután, szinte bájos kotzebon alak, hogy a következő jelenetben már sima, parkettáncos, vagy artista trükkökkel dolgozó orfeum-szenzáció legyen. Ebben a darabban nem csak mint színész­nek, hanem mint zeneszerzőnek is nagy el­ismerés jár Rátkainak. Ő írta a darab zené­jét, amellyel esténkint valósággal frappírozza a publikumot. Ez most már az „Utahi lány" betétszámával együtt a második nyilvános zeneszerzői sikere Rátkainak. RÁTKAI MÁRTON, ANTAL ERZSI Fővárosi Orfeum: „A bárkirály" (Röckel és Kaulich felv. PÁZMÁNNÉ ÉS RÁTKAI Fővárosi Orfeum: „A bárkirály" (Röckel és Kaulich)

Next