Színházi Élet, 1920. december 5–11. (9. évfolyam, 49. szám)
1920-12-05 / 49. szám
£ 1 névtelen vár Jókai Mór csodálatos fantáziájának egyik leggyönyörűbb hajtása: ft névtelen vár. Ez a regény oly gazdag színekben és oly hatalmas koncepciójában, hogy ennek megfilmesítésére valóban csak egy olyan nagy művészi és technikai felkészültséggel rendelkező gyár vállalkozhatott, mint amilyen a Corvin. ft regény tudvalevőleg, a francia forradalom idejében játszódik le és pedig cselekmény egyik része Párisban történik, a a másik része Magyarországon. Igen nehéz munkára vállalkozott a Corvin a Névtelen vár filmre hozatalával, de vállalkozása tökéletesen sikerült, mert most, hogy ennek a filmnek szebbnél-szebb jeleneteit látjuk a vásznon leperegni, látjuk azt is, hogy a Corvin minden izében művészit produkált, st magyar típus legérdekesebb alakjai s a magyar vidék legszebb tájai elevenednek meg előttünk. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy éppen e föntebb említett tulajdonságai miatt van ennek a filmnek külföldön is rendkívüli sikere, ft magyar karakterek, melyek itt nagyszerű alakításokban s a magyar tájak, amelyek csuda szép plenairekben vannak megörökítve, nemcsak keresett filmdarabbá, de örökbecsű képpé is teszik ezt a filmet. A legnagyobb feladat mindenesetre két ember vállán nyugodott. Garas Mártonon — a rendezőn — akinek nagy átfogó képessége, tehetsége és rutinja a filmet nagyvonalúvá tette. Ferenczy Sándoron — a scenikuson — akinek pompás interieurjei és kosztüm-tervei a darab stílusát és pompáját tökéletesen reprezentálják. Öt darab főszerepei a legjobb kezekben vannak: Almássy Sári, Czartoriszky Mária, Lukács Pál, Törzs Jenő, Fenyvessy Emil, Dénes Oszkár, Rátkay, Szécsi Ferkó, s a kis Molnár Kati nagyszerűen oldották meg feladataikat, az plasztikus fotográfiák Eilen István és Berendik István munkái pedig hatásában is szindussá teszik ezt a filmet, melynek pályafutására a legnagyobb garancia az , hogy művészi. CZARTORISZKY MÁRIA és ALMÁSSY SÁRI a „Névtelen vár" című Corvin filmben