Színházi Élet, 1920. december 5–11. (9. évfolyam, 49. szám)

1920-12-05 / 49. szám

£ 1 névtelen vár Jókai Mór csodálatos fantáziájának egyik leggyönyörűbb hajtása: ft névtelen vár. Ez a regény oly gazdag színekben és oly hatal­mas koncepciójában, hogy ennek megfilme­sítésére valóban csak egy olyan nagy mű­vészi és technikai felkészültséggel rendel­kező gyár vállalkozhatott, mint amilyen a Corvin. ft regény tudvalevőleg, a francia forra­dalom idejében játszódik le és pedig cselekmény egyik része Párisban történik, a a másik része Magyarországon. Igen ne­héz munkára vállalkozott a Corvin a Névte­len vár filmre hozatalával, de vállalkozása tökéletesen sikerült, mert most, hogy ennek­­ a filmnek szebbnél-szebb jeleneteit látjuk a vásznon leperegni, látjuk azt is, hogy a Corvin minden izében művészit produkált, st magyar típus legérdekesebb alakjai s a magyar vidék legszebb tájai elevenednek meg előttünk. Nem érdektelen itt megje­gyezni, hogy éppen e föntebb említett tu­lajdonságai miatt van ennek a filmnek külföldön is rendkívüli sikere, ft magyar karakterek, melyek itt nagyszerű alakítások­ban s a magyar tájak, amelyek csuda szép plenairekben vannak megörökítve, nemcsak keresett filmdarabbá, de örökbecsű képpé is teszik ezt a filmet. A­ legnagyobb feladat mindenesetre két ember vállán nyugodott. Garas Mártonon — a rendezőn — akinek nagy átfogó képes­sége, tehetsége és rutinja a filmet nagy­vonalúvá tette. Ferenczy Sándoron —­ a scenikuson — akinek pompás interieurjei és kosztüm-tervei­ a darab stílusát és pom­páját tökéletesen reprezentálják. Öt darab főszerepei a legjobb kezekben vannak: Almássy Sári, Czartoriszky Mária, Lukács Pál, Törzs Jenő, F­enyvess­y Emil, Dénes Oszkár, Rátkay, Szécsi Ferkó, s a kis Molnár Kati nagyszerűen oldották meg feladataikat, az plasztikus fotográfiák Eilen István és Berendik István munkái­­ pedig hatásában is szindussá teszik ezt a filmet, melynek pályafutására a legnagyobb garan­cia az , hogy művészi. CZARTORISZKY MÁRIA és ALMÁSSY SÁRI a „Névtelen vár" cím­ű Corvin filmben

Next