Színházi Élet, 1920. december 12–18. (9. évfolyam, 50. szám)
1920-12-12 / 50. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 23 filmszínház részét illetőleg elég annyit megjegyezni, hogy ez teljesen Siklóssy Iván kezében van letéve akinek művészi készsége és tökéletes hozzáértése garanciája a filmszínház nívójának. Egy hónappal későbbre tervezik a színház megnyitását, mert körülbelül ekkora készülnek el a színpadtechnikai átalakítással Harkányi Zsolt háromfelvonásos darabjával indul úlnak a Renaissance Színház A darab őszerepeit Góth Sándor, G. Kertész Ella, Németh Juliska fogja játszani. NE TAKARJ, KŐVÁRY ! Nem Kőváry Gyuláról van szó, nem is élő személyről, hanem Molnár Ferenc egy bájos kis krokijáról. A „Ketten beszélnek" című kötetben van egy bbeszéd, amit a vidéki ripacs primadonna a ripacs hősszerelmei folytatnak. Szerelhesek egymásba, de érzelmeiket viharosan befolyásolja, hogy a hősszerelmes úgy szokott a színpadon a primadonna elé állni, hogy a közönség nem láthatja a művésznőt. Vagyis „takarja." Ebből a kis Molnár-jelenetből röppent szállóigévé: — Ne takarj, Kőváry ! Mint ahogy néha megesik, hogy Wilde Oszkár paradoxonja szerint az élet másolja a művészetet, most is megesett. A Revü Színház színpadán Horti Sándor takarta Honti Hannát. Hogy véletlenül-e, vagy szándékosan, azt majd elintézi a színházi bíróság. Mindenesetre nagy affér lett a dologból, sőt még a párbajsegédek is összeültek, mert Honti Hanna férje elégtételt kért Hortitól. A „Ne takarj Kőváry" esete megismétlődött a valóságban. Molnár krokija lejátszódott Revü Színház színpadán. Tihanyi Vilmos, a a színház főrendezője, mindenesetre büszkén jelentette ki : — Honti és Horti mégis csak elsőrangú operett-erők. Molnár Ferenctől játszanak belőlet a Szerelem királyában. Ré,s Jel a Renaissance bemutató fil.jebjl a „Mideme Tallien''-ből