Színházi Élet, 1920. december 19–25. (9. évfolyam, 51. szám)

1920-12-19 / 51. szám

26 SZÍNHÁZI ÉLET­ fákkal soha életemben nem találkoztam. Öröm és boldogság közöttük lenni és velük dolgozni. Úgy érzem magam ezen a színpa­don, mintha odahaza lennék. Talán kedvező külső körülmény is hozzájárult ez a ah­hoz, hogy annyi szeretettel és ambícióval készülök arra a premierre, amelyen meg fo­gom látni, hogy várjon a hosszú idő alatt, amíg nem voltam idehaza, elveszítettem-e Pest szívét ? Nekem minden ambícióm az, hogy nemcsak azok fogadjanak vissza sze­retetükbe, akik eddig szerettek, de lennék, ha azokat is meghódíthatnám, boldog akik csak most fognak megismerni. A szerepem olyan, amilyent még életemben nem játszottam. Van benne érzés, szív, hangulat, érdekesség, esemény, ének, tánc, dráma, tréfa, amit szerző és rendező egy szerepben minden, csak össze tudnak gyúrni. Nem volna nagyobb örömöm, mintha ezt a sok értéket ki is tud­nám hozni a premieren. D'Arrigo Kornél : — Elfogult és meghato­t vagyok, ha erről a szerepről kell beszélnem. Sokszor úgy ér­zem, hogy azért jötte­m ebbe a drága városba, a drága és kedves emberek közé : azért ta­nultam meg ezt a színes, hullámos magyar nyelvet, hogy ezt a szerepet eljátszhassam. Az én színészetem lelkem minden érzését, egyéniségem minden idegszálát annyira be­tölti, hogy amikor egy szerepre készülök, a külvilág számára nem­ is élek. Ezt a jelen­séget sohasem tapasztaltam még olyan nagy mértékben, mint most. Boldoggá tesz az in­térieur, melyben játszom és kollegáim, akik­kel szerencsés lehetek együtt játszani. Nem a partnernek járó köteles udvariasság, hanem legbensőbb meggyőződésem, hogy ha sikerem lesz ebben a szerepben, azt igen nagy mér­tékben fogom a többi szereplőnek, különösen a partneremnek köszönhetni. Sokszor azt ve­szem észre, hogy a próbák alatt mások játé­kát figyelem, ahelyett, hogy a magaméval törődnék, olyan nagyszerű ebben a darab­ban mindenki. Sík Rezső : — Nagyon szeretem a férfias, komoly szín­padi alakokat. Most egy ilyen szerepet ját­szom. Nemcsak operettben, hanem a legko­molyabb műfajokba is beillene ez a figura, amelyet emberi tulajdonságokkal és színészi eszközökkel lehet életrehozni. Sziklai József: — Rettenetes sok dolgom van a darabbal, egy hónap óta táncokat tanulunk, izomlázat kaptam. A tanítványaim krónikus egytől­egyig elsőrangúak, biztos vagyok felőle, hogy egy sem fog megbukni. Folyton rájuk figye­lek, lesem minden mozdulatukat, azt aka­rom, hogy tökéletes legyen, amit táncban produkálnak. Ja igaz, én is játszom a da­rabban, egy nagyon kedves, szimpatikus embert, egy udvarlót, kinek minden nő tet­szik. Azt hiszem, ezt az alakot a szerző ró­lam mintázta meg, tehát remélem, hogy jól is fogom eljátszani. Ferenczi Frigyes : — Húsz esztendő óta nem került a ma­gyar közönség elé olyan operett, mint a Búcsúkeringő. Érték, klasszis, nívó olyan, amilyet csak a régiek írtak. Rendezésileg hallatlan sok problémát nyújtott, amikor hoz­záfogtam, szinte lehetetlennek látszó jelene­tekkel állottam szemben. Az igazgatóság azonban a technikai és színészi eszközöknek olyan pazar kollekcióját bocsátotta rendelke­zésemre, amelyekkel minden feladatot meg lehet oldani. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez az előadás díszére fog válni nem­csak a Városi Színháznak, de a magyar ope­rettszínészetnek is. Nem vagyok optimista, de azt hiszem, hogy hosszú, fáradságos mun­kánknak meg lesz az eredménye. Tapolczai Dezső : — Amit a többiek mondottak, azt én mind érzem. Úgy járok közöttük, mint az apa a gyerekei között, mindegyikért drukkolok, mindegyiket féltem, óvom, szeretem és mind­egyik sikere az én sikerem is lesz. HniflfflílEjNl 68 minden szépséghibákat, aror&ncokat, flUJJlUlUnUl szemölcsöt, azaalét, pattanást végleg ol­tívolit villanykezeléssel RUCKOLCZ KÖVÉREK Kozmetikai Intézete Budapest, Király­ u. 51. I. 9. Arckrémek és pu­terek diszkrét vidéki siétküldése IH.T. III. DlHTÍl il - Illllll : Ital 11-72 ís iiistí 11-11 DONBONNERIE FLORIS " néhány előkeiZ Liíetbes? kaphatók ? CSOKOLÁDÉ* KÜLÖNLEGESSÉGEI

Next