Színházi Élet, 1921. június 12–18. (10. évfolyam, 24. szám)

1921-06-12 / 24. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 12 Levél Clevelandból Nem szokatlan mostanában az amerikai bélyeggel érkező levél a Színházi Élet pos­tájában, de a sok között érkezett a napok­ban messzi Clevelandból, a magyarlakta nagy amerikai városból egy levél, amelyet le kell közölnünk itt, hogy a nyilvánosság előtt adjuk meg rá a választ. Szól pedig a levél következőképen : Cleveland, 1921. május 18. Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Itt nálunk elmúlt már piros pünkösd szép ünnepe és ismét a hétköznap csend­jébe­ kerülve, meg kell kérdeznem, várjon ott Önöknél, Budapesten, nem volt-e az idén pünkösd? Talán kitalálja Szer­kesztő Úr, hogy miért teszem fel ezt a kérdést a magam és sok honfitársam nevében. Mikor Ön nálunk járt és sok kedves meglepetésben részesített ben­nünket, előfizettünk lapjára, a kedves Színházi Élet­re és­ egyidejűleg azt az ígéretet is kaptuk Öntől, hogy a lapon kívül pünkösdre egy nagy albumot is kapunk, amely az amerikai magyarság­ról fog szólni. Pünkösd ime elmúlt és az album még­sem érkezett meg. őszintén szólva, most már nyiltan be­vallhatom, mi a lapban sem bíztunk. Az Amerikát megjárt magyarok már annyi mindent ígértek nekünk, régi ame­rikásoknak, akikben még mindig ragad valami naiv hiszékenység az óhazából, annyit ígértek, mondom és annyira sem­mit sem váltottak be, hogy — ne vegye rossz néven — mikor lapjára előfizet­tünk, nem is hittük, hogy valaha meg is látjuk a Színházi Élet új számait. Annál nagyobb a meglepetésünk, hogy csodák csodája, mégis megérkezik a kedves, népszerű pesti színházi lap, hét­ről hétre beköszönt az amerikai magyar­sághoz is, amely őszinte örömmel fo­gadja mindig megérkezését. Ezért vagyok kénytelen most meg­kérdezni : mi van a pünkösdi album­mal ? Egy igéretét, amire nem is szá­mítottunk, már beváltotta a Szerkesztő Ur, most tehát türelmetlenül várjuk a másikat, az albumot, amelyben rólunk amerikai magyarokról lesz szó. Miért késik? Talán nagyon bizi* a Szerkesztő Ur? Vagy talán valami jobb dzsapot** talált, semhogy nekünk albumot csinál­jon ? Ne haragudjék meg e kérdésekért és szíveskedjék a clevelandi magya­roknak megszenni, mi lesz a második Ígéret beváltásával Hazafias tisztelettel Kovácsics János, 1921 West 25 Street, Cleveland 0. * Dehogy is feledkeztünk meg az Ígéretről s Sietjük megnyugtatni Kovácsics Jánost Cleve­landban és többi kedves honfitársát, hogy szerkesztőnk amióta visszatért körükből régi dolgozóasztala mellé, egyébbel se foglalko­zik, mint az amerikai album összeállításá­val. Valóban pünkösdi ajándéknak tervezte az albumot, de az ünnepi szám arányai rendkívül megnőttek azóta. Incze Sándor olyan hatalmas anyagot hozott magával, hogy annak feldolgozása sok hetet vett igénybe és a munka legjobb igyekezet mel­lett sem készülhetett el pünkösdre. Jóval a piros rózsa ünnepe után, e hó második felében fog megjelenni, de a kése­delemért bőségesen kárpótol, mert ünnepi szám helyett vaskos, önálló kötet lesz, két­száz oldalas könyv színes művészi boríték­ban és „Magyarok Amerikában" címmel mint a Színházi Élet melléklete fog meg­jelenni. Igyekszünk minél szebbet, minél többet nyújtani az amerikai magyarságnak, melynek az ottani életben való minden irányú elhelyezkedéséről, érvényesüléséről, híven, behatóan fog beszámolni könyvünk. Kérjük tehát amerikai barátainkat, várja­nak kissé még türelemmel és elégedjenek meg egyelőre a Színházi Élet rendes szá­maival. Ahogyan ezeket megkapják, meg­kapják a „Magyarok Amerikában" című albumunkat is, mihelyt megjelent, de leg­később július elején, amikorra már az ame­rikai csomagok is kiérkeznek az érdekes kö­tettel. * elfoglalt. A szerk. ** foglalkozás. A szerk. „ Autogrammot kérek.. A Rózsahegyi iskola kiskapuja előtt (Papp felvétele)

Next