Színházi Élet, 1921. október 2–8. (10. évfolyam, 40. szám)

1921-10-02 / 40. szám

lb' SZÍNHÁZI ÉLET Huszonnyolcas ! A pesti aszfalt simonyiai találták ki ezt a jelzőt ama minden hájjal megkent emberre, aki reggel krajcár nélkül, mélabús ábrázattal bámulja a csillogó kira­katokat, hogy estére szintén kiöltözve, sőt elegáns nővel az oldalon, fogyassza el az Ínyenc menüt valamelyik előkelő étteremben­ Valamikor nagyon divatozott ez a kedves jelző, de az utóbbi idők tőzsde besszje ezt is elsöpörte. Szinte már felvetődött az a kér­dés, hogy tán Pesten mindenki megjavult-e, amikor a napokban öles plakátokon ötlött szemünkbe a régi kiszólás : „28 as " Tévedés, nem felhívás ez a 28 asok szer­vezkedésére, hanem egyszerűen a Royal Or­feum új műsorának plakátja, amelyen Bús Fekete László operettjét hirdetik. De itt adjuk szó szerint és mindjárt világos lesz minden : A 28-as Operett három képben írta: Bús Fekete László Zenéjét szerzette : Zerkovitz Karmester : Huber Miksa Béla Szereplők : Heraldi Cézár, balletmester : Gallai Nándor Immerglück Tóbiás, hordár : Sarkadi Aladár Sárika, a leánya Sándor Gizi Báró Götz Iványi Dezső A bárónő : Felhő Rizsi A fiatal báró Kubányi Gy. Valaki, s Kiss Lajos Inas Ormos Béla I. l„,j. P­rényi József II. hordar Szalai Mihály Balletnövendékek, vendégek Az operett sajet-je nem a sablonos tarta­lom nélküli operettmese. Ötletes, mulatságos, szórakoztató. Az első képben egy ballet­iskolában vagyunk, ahol Heraldi Cézár tánc­mester (Gallai Nándor) vezeti be a növendé­keket Terpsichore istennő nagytekintélyű, közkedvelt tudományába. Heraldi Cézár is­kolájában a legszebb leányokat gyűjti maga­köré és valóban elragadónak kell annak az ifjú hölgynek lenni, aki ezek közül is kitű­nik. Pedig van egy olyan is és az nem más, mint Immerglück Sárika, a „28-as" leánya. Sárika (Sándor Gizi) a legszebb mind kö­zött, Sárika táncol a legfinomabban, ő sajá­títja el leggyorsabban a nehéz táncfigurákat és mindenki benne látja az Opera jövendő primaballerináját, amire persze Sárika pa­pája, Immerglück Tóbiás „28"-as hordár úr, módfelett büszke­ Táncórán meséli el He­raldi Cézár balletmester szép növendékének, hogy báró Götz (leányi Dezső) fia, az ifjab­bik Götz báró (Kubányi György) hosszú külföldi útjáról hazatér és ennek örömére Götzék kastélyában nagy ünnepség lesz, amelyen az ő legjobb növendékei fognak táncot lejteni a magas vendégek előtt. Ter­psichore ifjú papnői az izgatottságtól kipi­rult arccal mennek haza és éjszaka szám­talan leányágyban szövődnek sohasem telje­sülő álmok a szegény leányról és a gazdag, daliás arisztokratáról. Sárika is türelmetlenül várja az estet, ami nagysokára mégis elér­kezik és az ifjú bárónak mindenkinél jobban tetszik a „28-as" egyszerű leánya. Megsze­retik egy­mást és az öreg hordát, — aki a pos­tillon d'amour-ság alatt szerzett bizonyára prakszist ebben, — összesegiti a fiatal sziveket Ez Bús Fekete László operettjének rövid tartalma. A szerző ötletekben szinte kifogy­hatatlannak látszik és humor dolgában min­den erejével a közönség mulattatásán fára­dozik. Ez a munkája nem vész kárba, mert amint a főpróba közönségének harsogó jókedvéből megállapítottuk, az új operettnek nem kell szégyenkeznie, ami a tréfát, derűt illeti Részt kérnek a sikerből azonban Zer­kovitz Béla zeneszámai is, amelyek melódia dolgában nem maradtak el régi társaiktól és bizonyára kevés idő fog betelni, hogy Buda­pesten lépten-nyomon „A 28-as" zeneszámait dúdolja majd a közönség. Különös népsze-

Next