Színházi Élet, 1921. december 25–31. (10. évfolyam, 52. szám)
1921-12-25 / 52. szám
770 SZÍNHÁZI ÉLET Sándor Mátyás a Kamarában amely a legerősebb szezon beköszöntését, a legtökéletesebb művészi élvezetet jelenti. Karácsony, a béke, a reménység szent ünnepét nem is lehetne méltóbban szimbolizálni, mint ezzel a remekművel, amely a „jó« végső győzelmét, a kitartás jutalmát fejezi ki. Ki ne ismerné Sándor Mátyást, Verne Gyula regényét? A nagy francia regényírót megihlette a magyar faj szabadságvágya, titáni küzdelmei, elnyomatása, százszoros feltámadása és főalakjaiban az egész magyarság lelki világának, sorsának, jellegzetes tulajdonságainak farag márványnál maradandóbb szobrot. És ez a film, melyet a világhírű Gaumont-gyár készített a legszenzációsabb francia rendezők egyikének, Nalpasnak, Ilbel Gance tanítványának vezetésével, ez a film apró nüanszokban és átlovő felépítésben egyaránt kihozza az eredeti mű szépségeit. Megelevenedik előttünk a három nemes főúr, Sándor Mátyás, Szathmári, Báthory, dobogó szívvel követjük tervüket — a hon függetlenségének kivívását — a megvalósulás felé. És az elfogott postagalamb verdeső szárnyaival, mintha lelkünk vonaglanék a sárkány kezében és mikor Torontál Simon a titkos irás megfejtése után elfogatja barátainkat, a mi testünkön dübörögnek át a rabkocsi vasalt kerekei, az osztrák csendőrök szuronyos durvasága nekünk fáj. A tömlöc mélyén a véletlen folytán hallgathatja ki Sándor Mátyás Sárkány és Torontál beszélgetését, megtudja az aljas árulást és élni akar, szabadulni, hogy buszút állhasson! A szökés a várfal villámhárítóján, zivatarban, zuhogó zápor, cikkázó mennykövek vak éjszakáján a darab csúcspontja és a mozitechnika legfrappánsabb teljesítménye. A felzavart őrök, Báthory főbelövetése, a lihegő, irgalmatlan hajsza, mindez elpereg előttünk a legrealisztikusabban megoldva, tömör drámai jelenetekben. A menekülők közül Bak Sándor Mátyás jut el a tengerig, a hullámokba veti magát és süvítő golyózáportól kísérve, eltűnik szemeink elől... Váljon ott lelte halálát a végtelen Óceán mélyén, vap föltámadhat és visszatérhet, hogy a bűnösök meglakoljanak?)... Színészek és kiállítás, fotográfia tömegjelenetek, összjáték, mind elsőrangú. Dalmácia sziklás, vadregényes szépsége, a tenger vihartól korbácsolt, napfénytől becézett tükre, kielégíthet mindannyiunkat, akik évek óta senyvedünk és robotolunk a fülledt város falai között. A főszerepet Romuald Joubé kreálja, a Comedie Française művésze, akinek J'Accuse-beli felejthetetlen alakítása a modern színjátszás egyik legkorszakalkotóbb eseménye volt. Akár részleteiben vesszük tehát, akár összefoglaló távlatból bíráljuk, a Sándor Mátyás a modern filmtechnika egyik legkimagaslóbb alkotása. Meg kell nézni a gyermekeknek is, akik előtt legnépszerűbb olvasmányuk ölt testet, meg kell nézni nekünk is, mert visszavarázsol egy röpke órár a boldog és álmodó fiatalságunk legédesebb emlékei közé. A Kamara I 4 í 1 [ ten válogat«IZ^i-í^ v Jött, kényes Nordisle KarácsonyOete Szinte példátlan az az óriási siker, melyet a Nordisfe-kének arattak a közelmúltban tartott bemutatókon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy karácsony hetében, mikor bemutató filmszínházaink mindig a legnagyobb attrakciókkal szoktak kirukkolni, négy bemutatószínház, név szerint az Uránia, a Royal Apollo, az Omnia és a Corsó tűztek ki Alordisk filmeket műsorukra. Négy filmszínház közönségének lesz alkalma karácsony hetében meggyőződni a Nordisk-képek kiváló, művészi, szórakoztató és tanulságos voltáról. Az Omnia és a Corso Thea von Harbou és Fritz Lang -Az üldözött" című megható, poétikus történetét mutatja be a filmszárok legnépszerűbbjével, Mia Mayal a főszerepben. Az Uránia Laurids Skands „Robinsonok" című regényes, nyolc felvonásos színjátékot játssza, a szépséges Maiken Katiéval a főszerepben. A Royal Apollo Edgard Höyer „Századok legendái" című elbeszélését mutatja be, mely az emberiség legérdekesebb korszakait tárja fel előttünk. Dec. 26-tól LILIKE KALANDJA Énekes és táncos moziszkecca 3 színpadi és 3 filmrészben Főszereplők Dán Norbert, Hollay Camilla, Mihó László