Színházi Élet, 1922. február 26–március 4. (11. évfolyam, 9. szám)

1922-02-26 / 9. szám

32 SZÍNHÁZI ÉLET Jl m oszito ol on és Filmszkeccs 3 színpadi és 3 filmrészben Irta : KARINTHY FRIGYES Zenéjét szerezte : MIHÁLY ISTVÁN verseire WILLY ENGEL-BERGER A tipikus budapesti mozilátogató nap-nap után beül a moziba, végignézi a Burlingtoni Jaguár első részét, megnézi a Fehérfogú ál­arcot, a Tarzant, azután a Burlingtoni máso­dik részét, egy hét múlva a harmadikat, kö­vetkező héten a negyediket, majd hat héten keresztül élvezi a Cezarinát, újabb nyolc hé­tig a Cinabárt. Éjjel álmában ő maga is Ja­guár lesz, feleségül veszi Tarzan leányát és és a gyermeküket Zigotónak kereszteli. Majd ezek az álomképek lassankint nappal is ki­sértik. Világos nappal Jaguárnak képzeli ma­gát és féltékenyen szerelmes a Kőszivü em­ber leányába, aki azonban megcsalja őt Chaplinnel. A folytatásos filmek lassankint kezdik éreztetni hatásukat; a tipikus mozilá­togató megőrül és a­­ bonyodalmak rengeteg láncolatán keresztül vergődve éli nyomorult életét, míg végre elérkezik ahoz a ponthoz (természetesen csak a hatodik felvonás után), hogy megtalálja betegségének ellenszerét. Hogy mi lesz ez az ellenméreg, azt nem árulhatjuk el, mert ez lesz a szenzációja az előadásnak. Karinthy Frigyes ragyogó humorral megint szkeccsének a szüzséje ez. A kacagtató hely­zetek, frappáns fordulatok egész tömege tárul a hallgatóság elé. Különös érdekességet köl­csönöz a kitűnő darabnak, hogy szapulja a filmet és — ha mindjárt komikus beállítás­ban is — elrettentő példa gyanánt állítja be a tipikus mozilátogató esetét. Azonban mi meg vagyunk győződve róla, hogy — dacára a példák tényleg elrettentő voltának — a ha­tás éppen az ellenkező lesz. Aki végignézi majd Karinthy pompás film­szkeccsét, a filmrészekben, komikus eltorzí­tásban maga előtt látja az utóbbi évek film­szenzációinak rövid kivonatát, az előadás után elmegy a legközelebbi hirdetőoszlophoz, megnézi, hogy hol adják a legtöbb részes filmet, megváltja előre a jegyét hat-nyolc hétre — de ha nem kap előre jegyet, akkor a mozi közvetlen közelében egy hónapos szobát bérel, hogy­­ valahogyan el ne késsen a jegyváltástól — és mindenképen azon van, hogy „tipikus pesti mozilátogató" lehessen. A pazar pompával kiállított szkeccs három film (I. Nyomozom a detektívet ; II. A fekete kéz ; III. Az áruló lepedő) és három színpadi (I. Jaguárotthon ; II. Mozi a moziban ; III. A méla accord) részből áll. A tipikus pesti mozi­látogatót — aki a filmek, helyesebben a Ja­guár hatása alatt maga is Jaguár lesz — Kőváry Gyula játssza. A felesége szerepében Gárdos Irén nyújt pompás alakítást. A szkeccs másik két szereplője : Pörlreisz kisasszony (Sándor Gizi) és Pimpó könyvügynök (Gallai Nándor) csak hozzájárulnak az előadás sike­réhez. A szkeccset a Royal Orfeum mutatja be márciusi műsorában. Mindazok, akik ismerik Karinthy Frigyes ragyogó humorát, azok az eddigiekből is következtethetnek arra a ha­talmas sikerre, mely az előadást kísérni­ fogja. A szkeccs filmrészét Balogh Béla, a Korona Filmgyár kiváló rendezője rendezte, míg a színpadi beállításért Iványi Dezső érdemel dicséretet. PÁLMAY ILKA színésziskolájának növendékei : I. sor: Krasser Leó, Wizmatty Frici Pálffy Ilka, Patay Gábor, Bogisigh Tika, Vér Dezső, Réth Marianne, Tóth Elus, Botos Manci, Déry Rózsi, Ráth Tibor az iskola titkára. Búzás Böske, Végh Böske. II. sor: Kácser Joly Gábor Mari, R. Nob­el Irén énektanárnő, Lendv Margit, Takáchi Ilus, III. çor: Cseresznyés Dóra, Czéder Lonci, Harsányi Rózsi Mészöly felv,

Next