Színházi Élet, 1922. május 14–20. (11. évfolyam, 20. szám)
1922-05-14 / 20. szám
18 *?INHAZI ÉLET Baklanott az Operában > Az Operaház vezetősége ebben az évben fokozottabb teret enged a szezonvégi vendégszerepléseknek. A publikumot alaposan elkényeztették a premierek és érdekes szereposztások, úgy, hogy az Operaház inyenc közönsége most már a nagy zenei szenzációkat várja. Ezeknek a szenzációknak sorozatát Baklaoff vendégszereplése nyitja meg, aki május 23-án és 21-én énekli az Operaházban a Rigoletto és a Fauszt bariton szerepeit. Amennyiben a művész külföldi kötelezettségeinek terminusa engedni i fogja, ezt a két napot megtoldják a Bajazzokkal is. Baklanoff — mint arról a budapesti közönségnek is alkalma volt már meggyőződni, a világ legelső baritonénekesei közé tartozik. A Népopera fénykorában, 1912—1913-ban járt nálunk és első fellépésével valósággal lázba hozta nemcsak a közönséget, de a komoly kritikusokat is. Azóta nem juthatott el hozzánk, mert a háború megakadályozta ebben. Oroszzágban, ahol a békeidőkben neki volt a Cári Opera tagjai között a legmagasabb gázsiban, két éven keresztül lisztért és kenyérért énekelt a világhírül énekes, mert másként különben éhenhalhatott volna. Több ízben hívta a bécsi udvari Opera, amelynek már régebben is ünnepelt vendégszereplő művésze volt — nem tehetett eleget a meghívásnak, mert nem engedték el Oroszországból. Amerika, ahol tíz év előtt együt hódította meg a Metropolitanie közönségét feleségével, Lipkovszka Lídiával együtt, szintén mindent megtett, hogy Baklanoti újból a geenkiknek adja csodálatos talentumát, de fáradozása megtört az oroszok ellenállásain! Szükség volt reá Szentpéterváron, mert azokon a hangversenyeken, amelyeket az ínségesek javára rendeztek, hihetetlen összegű pénz és természetbeni adomány gyűlt össze. Az éhes oroszok a szájuktól elvonták a falatot, csakhogy a csodahangú Baklanoffot hallhassák. A montecarlói ismeretség homályából — ahol pályafutását Baklanoff elkezdte iay lett a világ legnagyobb baritonénekese, akinek egy-egy estéjéért most a legnagyobb Operák versengenek és a leghíresebb impresszáriók ígérnek mesés fellépti diaikat. A mi Operaházunk igazgatóságának művészi ügyességét dicséri, hogy sikerült Baklanoffot az összes többi megelőzve, vendégszereplésre nagyvárosokat lekötni. Jön Baklanott maga kijelentette, hogy azért elsőnek Budapestre, mert nem tudja elfelejteni azt a szívélyes és bensőséges ünneplést, amelyben annak idején itt része volt. Mostani vendégszereplése alatt a közönség bizonyára a régihez hasonló szeretettel fogja ünnepelni a nagy művészt. A PROFANIZÁLT BIBLIA MONDÁS. Salamon Béla, az Apolló Színpad egyik előadása előtt — hogy, hogy nem — elfelejtett megborotválkozni. Mit volt mit tennie : kénytelen-kelletlen az utolsó percben nekilátott, hogy önmaga végezze el a komplikált műtétet. Javában folyt az operáció — nem éppen vér nélkül — amikor Boross Géza lépett az öltözőbe. Egy darabig csendesen nézte Salamon vergődését, végre is nem állhatta meg szó nélkül : — Csalódtam benned, Béla. Te nem vagy szent ember. — Nem vagyok szent ember ? — kérdezte megütődve Salamon. — Miből állapítod ezt meg? — Nem tiszteled a bibliai mondást. — Miféle bibliai mondást ? „Ne csinálj magadnak faragott képet.." Baklanoff György