Színházi Élet - 1922/21. szám

M r y SZÍNHÁZI ÉLET Gunnar Tolna es és Chaplin Gumiár Tolnass és Chaplin az idei szJZDnba : a Kama­rában íj nepelték legszebb diadal­jaikat. Kettőjük neve szi te össze­fo:o'.t a;z3i a nö­vekedő r.é;~s:e ü éggé", mely lek fővárosunk E legelső, nivóban és művészi teljesítmény­ben egyre emelkedő mozgóképszínháza ör­Ivend. Ä mostani programm keretében a két vílághínü star olyan alakítással, olyan milliöjü és olyan cselekmémjü filmeken lép a közönség elé, hogy eddigi sikereiket is felülmúlják. Gunnar Tolnaes darabja, a »Mihvész mú­zsája« izzó és lüktető szerelmi történet, latnély Észak nyugodt és derűs világából Itália forró és mámoros, szenvedéllyel túl­fűtött atmoszférájába ragad minket Victor Albert, a tehetséges szobrász el­nyeri az Akadémia nagy öszlöndiját, a.-neiy lehetővé teszi, hogy Olaszországba utaz­zék. Victor nehéz szívvel válik meg sziül> tjöldjétől, ahová annyi kedves emlék fűzi őt. Szive Margaréteérí, Hassing hajóépítő lányá­ért dobog, aki gyermekkori játszótársa volt. A leány rábeszélése után végül is rászánja magát, hogy Itáliába megy. Magával viszi Margarete igéretér, hogy hü ma ai hozzá. Telve ambícióval telepszik le az ifjú művész Rómában, ahová barátja, Gregor, a leáry unokafivére is elk ;séri. Victor azonban ha;z­Italan várja a leveleket szerelmesétől, semmi íiir sem érkezik. Egy Lings nevű 'keres­kedő ugyanis, aki szintén szerelmes Mar­igaiélébe, szövetkezett Gregorral, hogy ez sikassza ei a fiatalok leveleit. Ez az oka léhát annak, hogy sem Victor, sem Mar­garete nem kapják meg egymás leveleit lés azt hiszik, hogy mindegyikük megfeled­kezett a másikról. Hónapok telnek el s amikor a leány még mindig hasztalan várja la hirt a szobrásztól, enged Lings udvar­Oásának és eljegyzi magát vele. Victor vé­letlenül értesül Margaréce eljegyzéséről és ettői kezdve kihat belőle a régi munkasze­retet, hivatása iránt érzett vágya s vadul ,*eti magát a könnyelmű örömökbe. Maria del la Rizzi, pompázó olasz asszony már (régen szemet vetett a müvézre, aki mosi teljesen meghódol a szép asszony előtt. Később 1 Gregor, lelkiismeretfurdalásoktói gyötörve, bevallja a csúnya komédiát, amelynek könnyelmű fejjel részesévé tett (ás azonnal útnak indul ha:afelé. Éppen az esküvő napján é kezik meg. Marga-éie tüs­tént leveti magáról menyasszonyi ruháját és bucsut mond otthonának. Rómába megy Víctorhoz, akit most még jobban szeret, mint valaha. Boldogai üdvözlik egymást a szerelmesek. Régi múzsája, Margavéte uj­bói nagy alkotásokra ösztönzi a művészt. Maria della Rizzi nem akar belenyugodni •abba a tudatba, hogy Viciort ei keli veszí­tenie, elrabolja a leányt s egy régi várkas­tély börtö-ébe záratja az ártatlan teremtést, aki néhány napi fogság elszenvedése után, testben-lélekben megtörik és meghal... Így Végződik a tnüvész múzsájának szomorú élete... • Ez a szűzsé alkalmat nyújt a legszebb féitisz'inésznek, hogy k'merit'hetetlen gaz­dagságú mü/észatének uj k, alifásaiba í gyö>­nfjörködtessen bennünket. Az otthonából el­került, démoni csábitásnak kitett, alkotása és szerelme között vergődő festő alakját olyan megrázó realizmussal, annyi igazság­gal és annyi tisztult érzéssel varázlsolja elénk, hogy a gyönyö.ü felvételek, a mo­rajló tenger, a pálmaligetek, a norvég fjordok kristálytiszta öblei és a nagyszerű parinerek összjátéka csak keretül szolgál­nak és még jobban kidomborítják az ő alakját. , Chaplin kétfelvor.ösas burleszkije, a G ''.ap­iin Mint díszítő a publikum különleges érdeklődésére tarthat számot, men egy Amerikai filmgyár műtermébe vezet el blin­ket, láthatjuk a rendezőt, a színészeket, az operatőrt munkaközben, láthatjuk aa amerikai filmgyártás csodás technikai esz­közeit, közben pedig mindenütt megjele­nik, mindent összegabalyít, mindenből torz komikumot, kacagtató helyzetekei vált ki egyetlen szemrebbenésével, egyetlen gesz­lusával, harsogó nevetési és jókedvet tá­maszt Chaplin, mindannyiunk kedvence és legmeghittebb barátja, aki már annyi borús óránkat deriteite tel.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék