Színházi Élet, 1922. május 21–27. (11. évfolyam, 21. szám)

1922-05-21 / 21. szám

33 r­v SZÍNHÁZI ÉLET Pásztory M. Miklós Gyásza­vart a magyar filmművészetnek. Egyik megteremtője, fáradhatatlan buzgó fej­lesztője és művelője, Pásztory M. Miklós, életének delén, alkotó erejének teljében ki­dőlt az élők sorából. Halálával szinte pótol­hatatlan veszteség érte a magyar filmművé­szet minden ágát. Pásztory M. Miklós tizenöt évvel ezelőtt, harminckét éves korában kapcsolódott be a film világába.­­ Ekkor építette meg saját tervei szerint a népszínház­utcai „Eldorádó"­mozgót, melynek mind­máig is tulajdonosa volt. Mint ifjú mozgó­színház-tulajdonos,már két év múlva újabb terveit váltotta valóra a filmmel kapcsolatban, melyet rajongásig sze­retett és melyért élt és halt. Filmre vitte a magyar népszínművet és ezzel megteremtette a magyar népszínmű reneszánszát.­­ Ezer­kilencszáztizenkettőben rendezte meg „A szö­kött katoná"-t. Ez a film volt Pásztory Nemzeti filmvállalatá­nak első filmje. Rövid­del ezután Korda Sán­dor társaságában Bródy Sándor „Lyon Led"-ját filmesítette meg, melyet a „Falu rossza" követett. Sikerein felbuzdulva, meg­vásárolta Kordával dr. Janovics-tól a ko­lozsvári Corvin filmgyár budapesti fiókját és megalapította az önálló budapesti Corvin filmgyárat, melyet Strasser Richard-dal kar­öltve ő fejlesztett és épített ki a mai nívóra. A Corvin égisze alatt rendezte a „Piros bugyelláris"-t, a „ Csikós"-t, Hall Caine regé­nyét, „A tékozló fiú"-t és a „Petőfi-ciklus"-t, melyben öt gyönyörű Petőfi-verset keltett életre a vásznon. Közben a Corvin kereske­delmi igazgatását és kölcsönosztályát irányí­totta és vezette zsenialitással és szakértelem­mel. Az elmúlt szezonban ismét kezébe vette a rendezői botot és két filmmel gazdagította a Corvin repertoárját. Ez „A kétlelkű as­­szony" és „A végszó". Néhány hónappal halála előtt vált meg a Corvintól, melyet megalapított és naggyá fejlesztett, hogy Pász­tory filmvállalat­son. Fölelevenítette néven új vállalatot alapít­a „Piros bugyelláris"-t, melyből szkeccset for­mált és a „Csikós"-t. Néhány hét előtt ér­kezett haza Pásztory torokgyulladással Ber­linből. Betegsége hama­rosan súlyosbodott és különböző kompliká­ciók álltak be, melyek megtörték erős szer­e­tetét, úgy, hogy a leg­gondosabb és legoda­adóbb ápolá­s sem menthette már meg az életnek. A magyar filmművé­szet legszorgosabb, fa­natikus rajongójának, Pásztory M. Miklósnak, frissen hantolt sírjónál szomorúan hajtjuk meg mi is a kegyelet zász­laját. Pál Oszkár VALUTA. Szenes Béla irta haza Bécsből, hogy egy nem éppen különös, de nem is mindennapi eset történt vele egy bécsi virágárusboltban... Cserép cikláment vett a fele­ségének és közben az egyik ág letört. Sebaj, gyorsan visszadugták a nedves földbe és amig Szenes osztrák koronában kiszámolta és az asztalra olvasta a cehhet — a letört ág új gyökeret eresztett. Pásztory M. Miklós

Next