Színházi Élet, 1922. december 17–23. (11. évfolyam, 51. szám)

1922-12-17 / 51. szám

22 SZÍNHÁZI ÉLET 22 INTIMI PISTA, mit hozott a Mikulás ! — Én még azt is tudom, hogy ki volt a Mikulás. Nem volt más,­ mint maga az ősz Dezséri Gyula. Ő öltö­zött fel Mikulásnak, és ezt a szere­pet, nem hiába egyike a legnagyobb élő magyar művészeknek, olyan ki­tűnően alakította, hogy mindenki meg mert volna esküdni: a Mikulás nem legenda, hanem igaz. — Hol játszotta ezt a szerepet Dezséri bácsi? — Kürthy Györgyéknél, ahol a kis Zsuzsika összejött. tiszteletére az egész család ott volt Kürthy első fele­sége, Vizvári Mariska is, a lánya, Tapolczai Jojó, az urával, Kerpely — Egyetlen célom van új pozícióm­ban : ismét termelőképessé tenni a magyar film­ipart. Erre vonatkozóan nagyszabású prog­rammons van, amit azonban még korainak tartok publikálni. Új környezetemben jól ér­zem magam, a Corvinnál régi jó kollégáimat láttam viszont, hiszen tulajdonképen vissza­tértem a Corvinhoz, gordonkaművésszel, és ott volt Kürthy apósa, Bónitz Ferenc is. — Hát másnak mit hozott Dezséri bácsi ! — Másoknál már nem ő volt a Mikulás. Mert például Latabár szá­mára a Király Színház egész női kar­személyzete képviselte a népszerű és adakozó szentet. A kedves kórista­lányok egy skatulyát nyújtottak át Latabárnak, a skatulyában mind­egyik lány beletett egy-egy emlék­hajszálat. — A Mikulás egyszersmind Mik­lós-nap is. — Ügy van, ezt Magyar Miklósék­nál tapasztaltam, ahol a jókedv igen érdekes társaságot névnapi egye­sített: olyan politikusok koccintottak itt barátságosan egymással, akik a parlament porondján ádáz és szen­vedélyes ellenfelei egymásnak. — És a színházaknál mi újság . — A Mikulás mindenütt táblává kedveskedett a direktoroknak. Ezt mostanában különben is megszok­ták. A Nemzetinél például ember­emlékezet óta nem követték így egy­mást a mindennapi táblák. De van­nak egyéb irányú büszkeségek is e színháznál. Paulay Erzsi például e héten levelet kapott kedves örec monsieur Bonnefontól, aki a páris Petőfi-ünnepet szervezi. A franciát Petőfi-ünnepére, amelynek rendező között minden nagynevű francia is ott van, Paulay Erzsit kérték fel a rendezők, hogy francia nyelven Petőfi verseket adjon elő. Az ünnepsége jan. 26-án tartják az ősi Sorbonne-on és Bonnefon most közölte Paulai Erzsivel ezt a végleges dátumot. Vi­szont Váradi Arankának is van aki büszkének lenni : olyan prémes bun­dával pompázik a decemberi hideg­ben, hogy a bundának mindenk utána fordul. Vigyáz is rá a gazdája Váradi Aranka, ha fellépni hívjál sohasem megy a szobalánya nélki és senkinek a világon nem enged a bundát lesegíteni, vagy feladn csak a szobalánynak. Barna Károly a Corvin direktori szobájában, új pozíciója első félórájá­ban így nyilatkozott a Színházi Életnek :

Next