Színházi Élet, 1923. január 21–27. (12. évfolyam, 4. szám)
1923-01-21 / 4. szám
80 SZÍNHÁZI ÉLET GLATZ OSZKÁR Szombat d. u. 4 órakor Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter személyesen nyitotta meg Glatz Oszkárnak a Helikonban rendezett gyűjteményes kiállítását. Kíséretében voltak : Kertész K. Róbert, a minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője, Petrovics Elek, a Képzőművészeti Múzeum igazgatója, Térey Gábor muzeumi igazgató. Eljöttek Majovszky Pál nyug. min. o. t. és a festés előkelő reprezentánsai : Csók István, a Szinyei Társaság elnöke, Vaszary János és mások, kik mind üdvözölték Glatz Oszkárt nagyszerű kiállításáért, mely művészi kifejező erejének lankadatlanságát tanúsítja. S ami már régen nem történt meg, a miniszter egy képet, egy korsós menyecskét az állam részéről megvásárolt a Szépművészeti Múzeum számára. Az előkelőségek után csekélyégem is gratulált a mesternek és kértem, hogy mondjon valamit a nyilvánosságnak. Glatz Oszkár (szikársága és éles vonásai ellenére is mindig mosolyog) mint, aki éppen erre gondolt, rögtön kész volt a válasszal: „Írja meg kérem, hogy szeretem a bujákiakat . . . Igen, semmi mást ne irjon, mint, hogy a bujáki magyarokat a szivembe zártam! Ez itten Buják és ezek mind bujákiak", mutatott körül meleg tekintettel a napsütött nógrádi, kondor dombos tájakra, hol pulyák hancuznak ; patakpartra, amint ott menyecskék ruhát sulykolnak ; falusi udvarra, melyen disznók cocognak ; parasztházak pitvarára, szobájára, hol békés magyarok tesznek-vesznek. Egy termetes ember pipázik ; egy másik szikárféle kis baltájával faricskál ; ezerláncú dédanyó pedig a szöszt fonja. A falu poétikus hangulatát keresetlen tisztaságában érzékeli Glatz. Kedves az ő parasztja, mert amennyire nem túlozza természetét, úgy nem is vetkőzteti ki abból. Nem parfümözött illata van képeinek, hanem igazi falusi szaga : az udvarnak akácszaga, a padlásnak szénaszaga, a bornyának bornyaszaga, az embernek emberszaga, a menyecskének menyecskeszaga van. Kedves a Glatz Oszkár faluja : a levegőjét az ember felszívja, a parasztjaival az ember parolázik és a menyecskét megölelni volna kedve. A falu népének festője Glatz Oszkár ; közte él, mikor csak elszabadulhat a városból. Egy jól rajzolt női arcképe e kiállitáson egy ellen tanuja, hogy lelkében attól. Ellenben nem szakadt el teljesen nincs itt most kiállítva egy sem ama bájos gyermekarcképei közül, melyek jellemzésébe minden gyöngédségét beleviszi. Glatz Oszkár fejlődése nagybányai kiindulásától alig mutat stílbeli változást. Okkal, ok nélkül a nagybányaiak naturalizmusnak nevezték programjukat, melyre a divat művészeti változásával az új generáció fölényesen tekint, mint amely csak pusztán lemásolja a természetet a képzelet átalakítása nélkül. De divat jöhet és mehet, kelhet és múlhat, Glatz Oszkár elmélet kitart parasztjai mellett. Nem, mintha a szárnyaló képzeletről lemondana és átengedné másoknak. De nem siet el semmit és nem fut utána a kapkodóknak. Az ő munkásságát áttekintve folyamatosság helyett ne lehessen szakadékokat látni ! Nem törekszik mindenáron az újra, művészi ösztönére bízza magát, mely majd elvezeti és tehetségére, mely se kisebb se nagyobb nem lesz, ha a divatot követi vagy kerüli. Leszik tudni, hogy milyen igaza van ? Legigazabbja van ! Mert jól megfontolva nincs is gyakorlatilag különbség a természet lemásolása és a képzelet átalakítása közt, semmi lényeges különbség nincs. A természetnek ugyanis nincs határozott, lemásolható képe (a naturalizmus elve félreértésen alapult), a természet káosz, melyben rendet, egységet csak a művész teremt, akár közvetlen lefestés alkalmával, akár emlékezetből rajzolva. A „naturalista" művész lefestés közben nem kevésbé alakítja át a természetet, mint a „stilizáló" vagy „kereső" művész. Glatz Oszkár stílusa lehet után-fukció, de mindenesetre nem divatlélekből fakad. Képeit sohasem másolta a természetből, hanem lelkével teremtette. Szenvedélyességtől mentes, egyszerű, puritán lelkének kifejezésére megtalálta alkalmas témáját a falu életének ábrázolásában. S emellett marad, mikor a kordivat izgatóbb eszközökkel szenvedélyesebb témákat sürget. Lehe, Ferenc is KÉPZŐMŰVÉSZET 0 S! A Helikon kiállítása