Színházi Élet, 1923. január 21–27. (12. évfolyam, 4. szám)

1923-01-21 / 4. szám

80 SZÍNHÁZI ÉLET GLATZ OSZKÁR Szombat d. u. 4 órakor Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter személyesen nyitotta meg­ Glatz Oszkárnak a Heli­konban rendezett gyűjteményes kiállítá­sát. Kíséretében voltak : Kertész K. Ró­bert, a minisztérium képzőművészeti osz­tályának vezetője, Petrovics Elek, a Képzőművészeti Múzeum igazgatója, Térey Gábor muzeumi igazgató. Eljöttek Majovszky Pál nyug. min. o. t. és a festés előkelő reprezentánsai : Csók Ist­ván, a Szinyei Társaság elnöke, Vaszary János és mások, kik mind üdvözölték Glatz Oszkárt nagyszerű kiállításáért, mely művészi kifejező erejének lanka­datlanságát tanúsítja. S ami már régen nem történt meg, a miniszter egy képet, egy korsós menyecskét az állam részé­ről megvásárolt a Szépművészeti Mú­zeum számára. Az előkelőségek után csekélyégem is gratulált a mesternek és kértem, hogy mondjon valamit a nyil­vánosságnak. Glatz Oszkár (szikársága és éles vonásai ellenére is mindig mo­solyog) mint, aki éppen erre gondolt, rögtön kész­ volt a válasszal: „Írja meg kérem, hogy szeretem a bujákiakat . . . Igen, semmi mást ne irjon, mint, hogy a bujáki magyarokat a szivembe zártam! Ez itten Buják és ezek mind bujákiak", mutatott körül meleg tekintettel a napsü­tött nógrádi, kondor dombos tájakra, hol pulyák hancuznak ; patakpartra, amint ott menyecskék ruhát sulykolnak ; falusi udvarra, melyen disznók cocognak ; parasztházak pitvarára, szobájára, hol békés magyarok tesznek-vesznek. Egy termetes ember pipázik ; egy másik szikárféle kis baltájával faricskál ; ezer­láncú dédanyó pedig a szöszt fonja. A falu poétikus hangulatát keresetlen tisz­taságában érzékeli Glatz. Kedves az ő parasztja, mert­ amennyire nem túlozza természetét, úgy nem is vetkőzteti ki abból. Nem parfümözött illata van ké­peinek, hanem igazi falusi szaga : az udvarnak akácszaga, a padlásnak szé­naszaga, a bornyának bornyaszaga, az embernek emberszaga, a menyecskének menyecskeszaga van. Kedves a Glatz Oszkár faluja : a levegőjét az ember felszívja, a parasztjaival az ember pa­rolázik és a menyecskét megölelni volna kedve. A falu népének festője Glatz Oszkár ; közte él, mikor csak elszaba­dulhat a városból. Egy jól rajzolt női arcképe e kiállitáson egy ellen tanuja, hogy lelkében attól. Ellenben nem szakadt el teljesen nincs itt most kiállítva egy sem ama bájos gyermekarcképei közül, melyek jellemzésébe minden gyöngédségét beleviszi. Glatz Oszkár fejlődése nagybányai kiindulásától alig mutat stílbeli válto­zást. Okkal­, ok nélkül a nagybányaiak naturalizmusnak nevezték programjukat, melyre a divat művészeti változá­sával az új generáció fölényesen tekint, mint amely csak pusztán lemásolja a természetet a képzelet átalakítása nél­kül. De divat jöhet és mehet, kelhet és múlhat, Glatz Oszkár elmélet kitart parasztjai mellett. Nem, mintha a szár­nyaló képzeletről lemondana és áten­gedné másoknak. De nem siet el sem­mit és nem fut utána a kapkodóknak. Az ő munkásságát áttekintve folyama­tosság helyett ne lehessen szakadéko­kat látni ! Nem törekszik mindenáron az újra, művészi ösztönére bízza magát, mely majd elvezeti és tehetségére, mely se kisebb se nagyobb nem lesz, ha a divatot követi vagy kerüli. L­eszik tudni, hogy milyen igaza van ? Legiga­zabbja van ! Mert jól megfontolva nincs is gyakorlatilag különbség a természet lemásolása és a képzelet átalakítása közt, semmi lényeges különbség nincs. A természetnek ugyanis nincs határo­zott, lemásolható képe (a naturalizmus elve félreértésen alapult), a természet káosz, melyben rendet, egységet csak a művész teremt, akár közvetlen lefestés alkalmával, akár emlékezetből rajzolva. A „naturalista" művész lefestés közben nem kevésbé alakítja át a természetet, mint a „stilizáló" vagy „kereső" művész. Glatz Oszkár stílusa lehet után-fu­kció, de mindenesetre nem­ divat­lélekből fakad. Képeit sohasem másolta a ter­mészetből, hanem lelkével teremtette. Szenvedélyességtől mentes, egyszerű, puritán lelkének kifejezésére megtalálta alkalmas témáját a falu életének ábrá­zolásában. S emellett marad, mikor a kordivat izgatóbb eszközökkel szenve­délyesebb témákat sürget. Lehe, Ferenc i­s KÉPZŐMŰVÉSZET 0 S! A Helikon kiállítása

Next