Színházi Élet, 1923. március 4–10. (12. évfolyam, 10. szám)

1923-03-04 / 10. szám

SZÍNHÁZI ÉLET A KRITIKUSOK Alsó sor : Bónyi Adorján, Faragó Jenő, Kern Aurél, Béldi Izor, Bálint Lajos, Kárpáthy Aurél, Kosztolányi Dezső, Keszler József, Bek­e Pál. Felső sor­: Ráskai Ferenc, Kállai Mi­lós, Cserna Andor, Barabás Lóránt, Stella Adorján, Zilahy Lajos, Lippai Gyula, Földi Mihály, Fóthy János - Válaszunk a szőke méltóságos asszonyhoz Tisztelettel bocsánatot kérünk a szőke mél­tóságos asszonytól, amiért ilyen — számára bizonyára szokatlan — indiszkréciót köve­tünk el, de az a levél, amelyet ma hozott tőle a posta, olyan kedves és annyira a nyomtatott betűt kivánja, hogy nem fosztat­juk meg olvasóinkat attól az élvezettől, ame­lyet a levél elolvasása nyújt­íme a levél : Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Ne nevessen ki, amiért asszony létemre önhöz fordulok azzal a kérdéssel, hogy való-e egy magasabb rangu tisztviselő fele­ségének a színészbálba menni. Mert én is — mint számosan mások — nagyon rajongom a színészekért és nem is hiszi mennyire szeretnék elmenni az idei báljukra. Mér egy hónap óta könyör­gök az uramnak, hogy vigyen el, de mindig visszautasít azzal, hogy nem uriasszonynak való és pláne nem egy 24 éves fiatal nőnek. Nagyon kérem kedves Szerkesztő ur, írja meg nekem a szerk. üzenetek rovatéban őszintén, de egészen őszintén, hogy pél­dának okáért ön elvinné-e a színészbálba a feleségét vagy az asszonyhugét. — Ez ÍÍZ első kérdésem ! A második az, hogy ha nem mehetek, hát páholyba lehet-e mennem ? A harmadik kérdésem az, hogy az én kedvenceim : Petráss Sári, Péchy Erzsi, Honthy Hanna, Kompóthy és László Andor ott lesznek-e a bálon ? Ne haragudjon, hogy ilyen kérdésekkel zavarom, de senki más nekem nem tudna úgy válaszolni, mint ahogy maguk. Válaszukat előre is köszöni Szőke méltóságos asszony. Nem szokatlan, hogy hasonló kérdéssel fordulnak hozzánk és nem csak önnek aka­runk válaszolni, bájos szőke méltóságos as­­szony, de tisztelt férjének is, mert hiszen ugy­e­bár, az a célja, hogy meggyőzzük a szi­gorú méltóságos urat arról, hogy nincs igaza, amikor nem teljesíti felesége kívánságát. Tehát : méltóságos uram, ne méltóztas­sék elfelejteni, hogy ma 1923-at írunk, amikor a színészek messze vannak már az ekhós szekértől és a hatforintos koszt-kovár­tély adósságoktól. Ma a színészek társas életének állandó látogatói fenségek és arisz­tokraták ; ma a színészek társadalma min­den tekintetben egyenrangú minden más ma­gas szellemi értékű társasággal. Ezt üzenjük igen tisztelt férjének, aki bi­zonyára azóta már mégis ígérte, hogy elviszi feleségét a színészbél­a, amelyen ott lesznek azok a kedvencei, akiket levélben emlit.

Next