Színházi Élet, 1923. március 25–31. (12. évfolyam, 13. szám)
1923-03-25 / 13. szám
50 SZÍNHÁZI ÉLET Az Aranymadár utóda a Hattyúlovag Pár nap múlva elbúcsúzik tőlünk az utóbbi évtized legnagyobb operettsikere, az Aranymadár. A János vitézen kívül magyar daljáték nem futott be olyan karriert, mint Harmath Imre és Zerkovitz Béla operettje, amelynek kedves figurái és fülbemászó muzsikája már benne él minden színházlátogató lelkében. Budapesten közel félmillió ember nézte meg az Aranymadarat, vidéken minden városban színre került már, úgy, hogy bátran elmondhatjuk : Magyarországon alig van ember, aki ne látta volna ezt a kivételes sikerű operettet. És most búcsúzik az Aranymadár ! Elrepül a Royal-Orfeum színpadáról, ahol annyi és annyi estén keresztül hangolta derűre a közönséget. Eltávozását méltó keretek között akarja megünnepelni a Royal-Orfeum igazgatósága. Nagy ünnepség lesz a jubileumi estén, amelybe belekapcsolódik a közönség is, hogy szeretettel köszöntse azokat, akik az Aranymadár nagy sikerét munkájukkal megalapozták, így elsősorban melegen ünneplik majd Harmath Imrét és Zerkovitz Bélát a népszerű szerzőket, Magyar Erzsit, a nagytehetségű primadonnát, Sárvay Rózsit, a temperamentumos szubrettet, Iványi Dezsőt, a darab rendezőjét, Dezsőffy Lászlót, Kubányi Györgyöt, Forgács Jenőt, Gárdos Irént, Huber Miksa karmestert és a többieket, akiknek tehetségéhez fűződik az Aranymadár óriási sikere. De miközben a Royal Orfeum igazgatósága azzal törődik, hogy az Aranymadár búcsúját megfelelő díszes keretben foglalja, nem feledkezik arról se, hogy az Aranymadár utódjáról gondoskodjon. Ez pedig nem könnyű dolog, mert hiszen az Aranymadár után nem lehet közepes kvalitású operettet kihozni. De nem kell félteni Harmath Imrét és Zerkovitz Bélét ! Ők az Aranymeder sorozatos előadását arra használták fel, hogy egy uj, nagyszerű operettet írjanak és ez az uj operett már teljesen készen várja a bemutatót. Hattyúlovag a címe az uj operettnek. A szerzők kabalája, (s talán nem is rossz kabala) hogy a címben ismét benne legyen a „madár" ezáltal „hattyú" alakjában. A Hattyúlovac romantikus nagy operett három részben. Szereposztása a következő : Roderich herceg . . . Kubányi György von Wöhlingen . . . Kiss Lajos Homolka Dóme . . . Iványi Dezső Annuska Fejes Teri Loitika Csatay Janka Csobolya Péter . . .. Dezsőffy László Lici Molnár Vera Az első felvonás egy keszthelyi szálló dísztermében, a második a párisi Alhambrában, a harmadik Homolka üzletében játszódik le. Egy fiatal magyar lány párisi karrierje ez az operett, színes és hangulatos modorban elbeszélve. A Hattyúlovag próbáin már teljesen kibontakozik a mű ereje és szépsége. Bizonyosnak látszik, hogy a Hattyúlovag méltó és sokszor jubiláló utóda lesz az Aranymadárnak. Májusfa (Tóth Lászlónak küldöm) Habkönnyű, méla, zengő verssorok körülölelnek, elringatnak engem, Érzem, hogy csapong, repülni kész a lelkem S a szivem tárt kelyhébe tiszta bor csorog. Érzem, hogy szállok, hogy repülni mámor ' Hogy mögöttem régen elmaradt a föld, Hogy általléptem már a bűvös kört, Mely a földi röghöz, szenny, piszokhoz láncol. És megyek magam, mint Pierrot, a költő. Kinek semmi sem volt — csupán az ének S fájt a pénz, arany mámoros szivének. S elindult egymaga fol a hegytetőre Hol a szabadság s a szinarany nap lángol . Ott elragadta bus lelkét a mámor. KRAUSZ ISTVÁN FÖLDÉNYI LÁSZLÓ a Vígszínház uj tagja, aki március 15-ikén a Sirokkó előadása előtt nagy hatással szavalta el a „Talpra magyart".