Színházi Élet, 1923. július 1–7. (12. évfolyam, 27. szám)
1923-07-01 / 27. szám
32 SZÍNHÁZI ÉLET A rejtélyes táncos Színes lámpák ringatóznak az illatos esti szellőben, halkan epedőn szól a zene, gyönyörű asszonyok fehér vállán, selyemharisnyás bokáján pihen meg az odatévedt holdsugár. Az épületből kacagó sárga világosság, taps, jókedv árad ki, elegáns pincérek sürögnek forognak furcsa, mélyszínű italokkal szolgálva. Egy kis napnyugati paradicsomba jutottunk. A bokrokon túl mintha Ostende fövénye nyújtózkodna, vagy talán a nizzai part örök farsangja morajlik felénk . Nem, Pesten vagyunk, a Jardin de Parisban. Az idén pompázóbb, mint valaha. Nagy szó ez, hiszen mindig ragyogott, mindig diadalmasan vette fel a versenyt akármelyik világvárosi mulatóhellyel. Az idén azonban tényleg felülmúlta önmagát. A direkció méltó keretet akart teremteni az új műsorához. Pletykázzunk arról egy keveset, mi"csoda áldozatokat igényelt azazgatóság részéről ennek a műsornak a összeállítása ? Igazán nem fukarkodtak pénzzel és fáradtsággal. De el is hozták a nagy Severot, a felülmúlhatatlan fantasztikus táncaival, csudálatos gyorsaságú átöltözéseivel. SeveroU a aki rejtélyek rejtélye még az artistavilágban is ! London, Páris, Berlin őrjöngve tapsolt ennek a világattrakciónak, amelynek legfélelmesebb versenytársa a világhírű Sparksballet volt. A Jardin igazgatósága gondolt merészet és nagyot és leszerződtette a Sparksballetet is. A Sparks-csoport a Göncölszekér az artistavilág egén. Hét csillagból áll, hét mesés szépségű leányból. Természetesen tüneményes és egészen újszerű, eredeti kosztümökben lejtik táncaikat, amelyek iskolát csináltak mindenfelé. Ezek a Jardin külföldi vendégei. Méltó társaság fogadja őket itt, a Jardin hazai művészei. A Jardinban lép föl Sólyom Janka, a szellemes dizőz, akit annyira megkedveltünk egyéni bájáért, kifogyhatatlan ötletességéért. Az ellenállhatatlan humorú Tamás Benőt Betegh Bébivel együtt fogjuk megtapsolni végtelenül mulatságos duettjük után. A műsor egyik nagy szenzációja egy még nálunk ismeretlen énekesnő bemutatkozó fellépése. Ez a művésznő már bejárta a külföldet, sok dicsőséget szerezve magának és hazájának. Csak magyar földön nem szerepelt még, pedig hát magyar asszony. Mészáros Margit a neve, társaságbeli hölgy. Megsúghatjuk, egyik legkiválóbb ügyvédünk felesége. A gyönyörű teremtésnek nagyszerű, igazán megrázó, drámai erejű hangja van. A Jardin műsorát gazdagítja a népszerű Pártos Gusztáv száma is. Ez a kitűnő színész valóságos kis fiókműsorral lép a publikum elé. Tudja, hogy ráadások nélkül amúgy sem engedi el a közönség. Kovács Andor most is remekel. A Jardin mindezzel sem érte be. Megtoldotta az imént felsorolt számokat a Tingli-Tanglival. A Tingli-Tangli félig operett, félig revüszerű móka. Szerzője : Vágó Géza, a Jardin főrendezője» ugyancsak nem fukarkodott az élccel, aziporkázó szellemmel. Méltányolta is ezt a direkció, mert igazán elsőrendű szereplőket szerződtetett a Tingli-Tangli eljátszására. Sólyom Janka, Betegh Bébi, Tamás Benő, Pártos Gusztáv, Kardos Andor . . . mind, mind fellépnek benne. És kitűnő szerephez jutott Rozsnyay Ilonka is. Ez a drága, zamatos humorú leány, aki a nyers csúfolódást a legnemesebb iróniával olvasztja össze magában, igazi dísze a Jardin színpadának. Rozsnyay Ilonkáról elmondhatunk minden szépet és jót . . . csak éppen a karcsúságát vonják egyesek kétségbe ... örömére. Találkozunk a művésznő őszinte a népszerű Iványi Dezsővel is, aki, amint tudjuk, a Royal Orfeum oszlopos tagja. A Nemzeti Színház is képviselteti magát. Fellép ugyanis Gabányi László, a karakterfigurák, a szenzációs maszkok mestere. És dicsérjük meg szeretettel Ballay Mancit és Záró Gizit, akik joggal igénylik a maguk részét a Tingli-Tangli sikeréből. ut A „Jardinkert", — úgy nevezik a Herminaőslakói, bennszülöttei büszkeségüket — ugyancsak kitett magáért. Úgy látszik, még az időjárásnak is imponál az ilyen műsor. Örömében, tetszése jeléül — Istenem, mi is telhetik ki egy ilyen szegény nyári időjárástól — sürgősen jórrafordult. Tuthanich-Amen is tudta már, Legjobb sarok a Jaguar