Színházi Élet, 1923. október 21–27. (12. évfolyam, 43. szám)
1923-10-21 / 43. szám
65 SZÍNHÁZI ÉLET SZERKESZTI: SZOMAHTÁZT Párisi levél ISTVÁN írta : dr. Faludi Jenő a Magyar-Amerikai Bank alelnöke Parisban már a szezon megkezdődött, dacára annak, hogy az arisztokrácia és a nagyvilág legkiválóbb reprezentánsai még kastélyaikban üdülnek és vadásznak. A politika, az európai politika központja ma Páris és a nagy diplomatajárás nemcsak sain, hanem az előkelő hotelekben a Qui d'Or-és mulatóhelyeken is meglátszik. A pénzvilág reprezentánsai sietve hazatértek üdülésükről, amikor Németország de facleja és Franciaország győzelme után a dollár tizennyolcra szökött. De nem azért, mintha ez nagyon megijesztette volna őket. Egészen csodálatos, hogy milyen fanatikus bizalommal viseltetnek a francia finánckörök a frank iránt. Alkalmam volt bankárokkal, bankigazgatókkal erről a kérdésről, beszélgetni és egyértelműleg azt a meggyőződést hangoztatták, hogy hiába jöttek el Németország letarolása után a nemzetközi devizaüzérek Párisba , nem fognak keresni. A frank momentán visszaesését angol pénzügyi körök akciójára vezetik vissza, ami ellen itt megvan a kétségtelen védekezési mód. A bankjegyforgalmat nem fogják szaporítani, a drágaságot Franciaországban letörik és ha szükség lesz rá, lemondanak a külföldi piacokon való beszerzésről. A lillei posztó ha nem is olyan jó, mint az angol, a jó francia egészen szabó kezében épp olyan pompás ruha válik belőle. Magyarország iránt — őszintén megmondom — nem túlságosan nagy az érdeklődés. Egyrészt nem ismerik. Találkoztam franciával, aki arra a válaszomra, hogy magyar vagyok, rendkívül örült nekem, mert hiszen — mondta — a háborúban mellettük voltunk. Viszont azok a körök, amelyek Magyarországot ismerik, határozottan nagy rokonszenvvel beszélnek rólunk. Ennek az eredménynek az elérésében nagy része van diplomáciánk és a magyar követség legutóbbi működésének s erről a francia sajtóban megnyilvánult közvéleménynek. Hallottam francia bankárt elragadtatással beszélni miniszterelnökünkről, Bethlenről, akit a legkiválóbb politikusok közzé sorolt s akiről úgy beszélt, mint Párisban emlegetett és népszerű államférfiről. Ami a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatot illeti, annak nagy jövője van akkor, ha a devizaforgalom felszabadulása folytán a francia tőkés biztonságot nyer abban a tekintetben, hogy a befektetett tőkéjét francia frankban vissza is kaphatja. Irigykedéssel láttam azt a nagy francia kapcsolatot, amely Parist Béccsel összekapcsolja. Pedig merem állítani, hogy a francia fantázia Magyarországon sokkal nagyobb és nyereséggel biztatóbb lehetőségeket lát, mint Ausztriában Páris fel kell néznünk. Ez idő szerint nemcsak politikai, hanem ennek megfelelően gazdasági irányban. Páris ma igazán a világ közepe, ahová mindenki tódul. A nagy boulevardokon majdnem annyit hallani idegen nyelven beszélni, mint franciául, természetesen különösen angolul, mert az amerikaiak ezrével tanyáznak Párisban ; annyian vannak, hogy tőlük már lakást sem kapni jobb szállodákban és a gyámútlanul érkező idegen ijedtséggel hallja, hogy nem kap szobát. No, de azért biztosan talál estére egy kellemes helyet, ahol lehajthatja fejét.