Színházi Élet, 1923. október 21–27. (12. évfolyam, 43. szám)

1923-10-21 / 43. szám

47 SZÍNHÁZ­I ÉLET — Hát azt hallották-e, hogy megvolt az idei első szovjetülés. — ide ne ijesztgessen ! — Semmi ok a­ ijedelemre. Ez a világ legártatlanabb szovjetje. Vasárnaponként szokott összeülni a Király Színház irodá­jában. Tagjai : az Unió színészei, írók, a színház barátai. Az első szovjetülés táv­iratot küldött Szomaházy Istvánnak, amelyben felszólították,­­hogy a legköze­lebbi ülésen okvetlen jelenjék meg. Nem tudták, hogy írják alá a táviratot. Azt nem írhatták, hogy a Szovjet, mert ez a postán kissé szokatlan lett volna. Azt sem írhatták, hogy : Vasárnaposok, mert ez viszont felekezeti kérdéseket bolygatott volna meg. Végre hosszas tanácskozás után így írták alá : A vasárnaposok és szombatosok. — Meséljen még valamit! — Komlós Vilmos a Fővárosi Operett­színház komikusa bankár lett Pécsett. Lakatos, az opera basszistája viszont kantinos lett az Üllői­ úti kaszárnyában. — És Dénes Oszkár * — Ő hős lett. Párbajhős. Az ellen­fele úgy megijedt a rettentesen dühös támadásától, hogy egy kicsit elájult. Dé­nes Oszkár borzasztó dühös, azt mondja, hogy még csak akkor következett volna a hadd el hadd. Színházi körökben már­is megajándékozták Dénest a Toldi elő­névvel. — Valami pletykát. — Prompt szállítom. Szereplők : az egyik ismert pesti bankdirektor és a má­sik ismert pesti bankdirektor. Az egyik lakásán megszólal a telefon : „Halló, tudja kérem, hol van most a felesége őnagysága ?" Nem tudom — válaszol a férj. — Én tudom — felel az informátor és bemond egy címet és egy másik ismert bankár nevét A férj nyomban autóba ül, de a jelzett helyen már csak hűlt helye volt a feleségnek. A férj nem nyugodott, egy másik helyen megtalálta a feleségét és most — válnak. — Egészségükre ! — Maguknak is. Kezüket csókolom. Várkonyi Mihály Amerikába ment A Szinházi Élet utján búcsúzik Pesttől Elutazása előtt fölkeresett bennünket Várkonyi Mihály, a kitűnő moziszínész : a Színházi Élet utján akar elbúcsúzni kedves közönségétől, ismerőseitől. Ezt a pár sort írta búcsuzóul : Drága Színházi Életem, add át üdvözletemet mindenkinek. Isten ve­letek ! Gondoljatok rám, hiszen én sem fo­gok megfeledkezni Rólatok. Kiszerződtem Amerikába, jó pénz, szép lehetőségek, új világ . . . sok remény, csak szerencse kell ! Csókollak és ölellek valamennyiötöket A búcsúszavakat ime, Várkonyi Mihály átadjuk a publi­kumnak. Brrr! PLAKÁT A PESTI UTCÁRÓL (Szakmáru rajzai VÁRKONYI MIN­ALY

Next