Színházi Élet, 1924. október 26–november 1. (14. évfolyam, 43. szám)
1924-10-26 / 43. szám
30 SZÍNHÁZI ÉLET Ez a muzsika gyönyörűbb, mint a Cigánybáró és a Denevér" mondja Sebestyén Géza Strausz „Velencei éj"-jéről. Korngold áthangszerelte a partitúrát Opera- operette- és próza-repertoire-szinház lesz a Városi A Városi Színház körül most már teljesen elcsendesedtek a rezsim, illetve igazgatóváltozás külső személyi hullámai, amelyeket főként azoknak a kődobásai keltettek a színházi berkekben, akik személyi ambíciókkal kerülnek összeütközésbe, a város és állam határozatával. A színház tagjai bizalommal és szerettel várják Sebestyén Gézát. Sebestyén Géza most már „teljes gőzzel" dolgozik a november tizenötödikén kezdődő munka előkészítésén. Természetesen, főleg a megnyitó előadás foglalkoztatja egyelőre, mert hiszen ezzel akarja az új igazgató reprezentálni művészi céljait. Több darab címe került forgalomba megnyitó előadással kapcsolatban, így többek között egy francia operette és Mascagninak egyetlen operettje. Harmadiknak , Strausz Ein Nacht in Wenedig-jéről beszéltek, de ezt Sebestyén igazgató csak januárban akarta bemutatni. A végleges döntés előtt azonban meghallgatta a direktor mind a három darab teljes partitúráját és azután véglegesen elhatározta, hogy megnyitóul Strausz: Velencei éj jét adja elő. — Ennek a Strausz operettnek a muzsikája, — mondotta Sebestyén Géza — szebb a Cigánybárónál és szebb a Denevérnél. A legcsodálatosabb operettzene, amelyet életemben hallottam. A szövegkönyv szintén egészen kivételesen érdekes, forró hangulatú, színes történet. A Velencei éj partitúrájának hangszerelését kis zenekarról nagy zenekarra dolgozta át Erich Korngold, mi ezzel a zenekari átdolgozással fogjuk előadni. A fordítás munkáját már el is végezte Kulinyi Ernő. Szereposztásról, primadonnáról és bonvivantról — ha ugyan egy ilyen Strausz-operettben ilyen meghatározás előfordulhat — egyelőre nem beszélhetek. Az azonban természetes, hogy kizárólag legelsőrendű szereposztásban engedem a darabot a közönség elé és ebben az irányban máris több tárgyalást fejeztem be eredményesen. Nevek nélkül, annyit szívesen közlök, hogy a pesti közönség néhány legértékesebb kedvencét, vezető színpadi márkákat, fog a premieren viszontlátni. Bármennyire is befejezett ténynek tekintik a legilletékesebb hivatalos fórumok az én igazgatói működésemet, én mégis várok a teljesen részletes ,nevekkel kiegészített program közreadásával addig, amíg a főváros törvényhatóságának közgyűlése szerződésemre rá nem ütötte a pecsétet, általánosságban még annyit mondhatok, hogy a Városi Színház, a régi Népszínház szellemére épített repertoire színház lesz. Opera, operett, népszínmű és — amennyiben erre alkalmas darab kínálkozik — prózaelőadások fogják változatossá tenni a műsort. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy milyen hatványozott mértékben fektetek súlyt a magyar szerzőkre. Nem ragaszkodom kizárólag ismert nagyságokhoz, minden írott sort elolvasok, ami hozzám kerül. Máris tárgyalok egy fiatal magyar szerzővel, aki egy egészen újszerű és érdekes darabot irt. Egyet még szeretnék kijelenteni : Semmi esetre sem akarok minden áron és minden eszközzel konkurálni a pesti színigazgatókkal. Igyekezni fogok lehetőleg önálló, speciális műsort adni és főleg kitűnő művészi nívójú előadásokban. Ezek azonban mind csak tervek — bármilyen erős akarattal — a megvalósuláshoz munkatársaim, a közönség és mindenekelőtt a jó Isten segítsége szükséges. Hevesi Sándor, a „Nemzeti Szinház" igazgatója újabb színésztalentumot fedezett fel, Beleznay Margit személyében. Az uj felfedezett komoly értékét jelenti a Nemzeti Színház Kamaraszínházának, ahol a napokban mutatkozott be, nagy sikerrel az „Árnyék"-ban.