Színházi Élet, 1924. november 2–8. (14. évfolyam, 44. szám)

1924-11-02 / 44. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 8*2 A szebesteiMri igaz­gató pályázik a miskolci színházra sebestyén Géza senkinek sem­­ adja oda a színházát Még itt sincs Pesten Se­bestyén Géza, a miskolci színház harcolnak direktora — máris a miskolci örök­ségért —­ a színházért. Állí­tólag amint Sebestyén Géza átveszi a Városi Színház ve­zetését — azonnal pályázatot hirdetnek a miskolci szín­házra. Székesfehérvári lapok szerint Faragó Sándornak, az ottani színigazgatónak van­­ a legtöbb reménye arra, hogy Sebestyén örökébe lép­jen. Munkatársunk megkérdez­te Sebestyén Géza igazgatót, hogy mi igaz ezekből a hí­reszteléseikből. Sebestyén igazgató így válaszolt : — Az, hogy a Városi Szín­házat átvettem, csak annyi­ban érintheti a miskolci színházat, hogy a miskolci előadások nívója még inkább emel­kedni fog. Meg lesz az alkalom arra, hogy a színház repertoárja még színesebb legyen és meg lesz a lehetőség, hogy a Vá­rosi Színház művészei minél gyakrabban vendégszerepel­jenek Miskolcon. A nyilatkozat szerint tehát Sebestyén Gézának egyelőre ni­ncs szándékában a miskolci színházat otthagyni. Minaponként csak nép­színművénél játszanak Debrecenben Debrecen, Csokonay Vitéz Mihály városa, olyan magyar város, ahol a négyemeletes palota a zsindelyes viskókra veti árnyékát : egy kis folt világváros és egy nagy da­rab magyar falu. Egyik ol­dalon a kultúra és civilizáció összes vívmányai, a másikon pedig Csokonay 130 év előtti na­gy faluja. Debrecennek nagy környéke van, amely a város nevelő és felvilágosító munkáján­ak hatása alatt él. Körülbelül százhúszezer em­ber él Debrecenben és köz­vetlen környékén, akik va­sárnaponként, a pihenő ide­jén, felkeresik a város szó­rakozóhelyeit, így elsősorban a színházat is. Vasárnap te­hát a debreceni Langiai népé a színház. Ezt tudja Kardoss igazgató és ezért vasárnaponként népszín­mű­-előadásokat rendez. az alföldi magyar minden más színpadi műfajt komé­diának tart, csak a népszín­műveket nem. Ezen lelkesül, sír és kacag, talán nevelődik is. Legutóbb Abonyi Lajos­nak, a kilencvenes évek ki­tűnő irójáinak, Siroki románc című népszínművét mutatta be a színház nagy sikerrel. Meg kell azonban említenünk, hogy a Csokortay­ Színház négy egymásután következő vasárnapjára tűzték ki Abo­nyi régi népszínművét. NAGY ANC­I a győri szinház primadonnája Szegedi Városi Szinház : „Szent Péter esernyője". 1. Bán Klári, Molnár, Herczeg, Harsányi, Herczegné, Polgár, Virágh. 2. Rátkayné, Herczeg, Molnár, Polgár, Baróti főrendező, Virágh, Harsányi (Gábor felv.)

Next