Színházi Élet, 1924. november 2–8. (14. évfolyam, 44. szám)
1924-11-02 / 44. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 8*2 A szebesteiMri igazgató pályázik a miskolci színházra sebestyén Géza senkinek sem adja oda a színházát Még itt sincs Pesten Sebestyén Géza, a miskolci színház harcolnak direktora — máris a miskolci örökségért — a színházért. Állítólag amint Sebestyén Géza átveszi a Városi Színház vezetését — azonnal pályázatot hirdetnek a miskolci színházra. Székesfehérvári lapok szerint Faragó Sándornak, az ottani színigazgatónak van a legtöbb reménye arra, hogy Sebestyén örökébe lépjen. Munkatársunk megkérdezte Sebestyén Géza igazgatót, hogy mi igaz ezekből a híreszteléseikből. Sebestyén igazgató így válaszolt : — Az, hogy a Városi Színházat átvettem, csak annyiban érintheti a miskolci színházat, hogy a miskolci előadások nívója még inkább emelkedni fog. Meg lesz az alkalom arra, hogy a színház repertoárja még színesebb legyen és meg lesz a lehetőség, hogy a Városi Színház művészei minél gyakrabban vendégszerepeljenek Miskolcon. A nyilatkozat szerint tehát Sebestyén Gézának egyelőre nincs szándékában a miskolci színházat otthagyni. Minaponként csak népszínművénél játszanak Debrecenben Debrecen, Csokonay Vitéz Mihály városa, olyan magyar város, ahol a négyemeletes palota a zsindelyes viskókra veti árnyékát : egy kis folt világváros és egy nagy darab magyar falu. Egyik oldalon a kultúra és civilizáció összes vívmányai, a másikon pedig Csokonay 130 év előtti nagy faluja. Debrecennek nagy környéke van, amely a város nevelő és felvilágosító munkájának hatása alatt él. Körülbelül százhúszezer ember él Debrecenben és közvetlen környékén, akik vasárnaponként, a pihenő idején, felkeresik a város szórakozóhelyeit, így elsősorban a színházat is. Vasárnap tehát a debreceni Langiai népé a színház. Ezt tudja Kardoss igazgató és ezért vasárnaponként népszínmű-előadásokat rendez. az alföldi magyar minden más színpadi műfajt komédiának tart, csak a népszínműveket nem. Ezen lelkesül, sír és kacag, talán nevelődik is. Legutóbb Abonyi Lajosnak, a kilencvenes évek kitűnő irójáinak, Siroki románc című népszínművét mutatta be a színház nagy sikerrel. Meg kell azonban említenünk, hogy a Csokortay Színház négy egymásután következő vasárnapjára tűzték ki Abonyi régi népszínművét. NAGY ANCI a győri szinház primadonnája Szegedi Városi Szinház : „Szent Péter esernyője". 1. Bán Klári, Molnár, Herczeg, Harsányi, Herczegné, Polgár, Virágh. 2. Rátkayné, Herczeg, Molnár, Polgár, Baróti főrendező, Virágh, Harsányi (Gábor felv.)