Színházi Élet, 1924. november 16–22. (14. évfolyam, 46. szám)

1924-11-16 / 46. szám

67, SZÍN-HÁZI ÉLES Krisztus születése előtt 1230-ban... Ridher Haggard „The Moon of Israel" című regényét Vajda László, a bécsi Sachsa-film­gyár dramaturgja filmre dolgozta fel. Szce­náriuma nyomán Kertész Mihály Die Skla­venkönigin címen monumentális filmet ké­szített, amely a hetekben aratott tomboló sikert bécsi premierjén. Röviddel a bécsi be­mutató után most megtartják a film pesti premierjét is. Nálunk Rabszolgakirály­nő ci­a­yen kerül előadásra Kertész Mihály filmje Corvin­ Színházban, ünnepélyes keretei közt. A „Rabszolgakirálynő" sikeréhez egész sereg magyar név fűződik így elsősorban a re­ndező Kertész Mihály neve és a főszereplő­­ Korda Máriáé, aki a legnagyszerűbb színészi alakítást nyújtja ebben a szerepében. A szép szőke filmszínésznő a legnagyobb művészi feladatot oldotta meg akkor, amikor elját­szotta a fekete, szenvedélyes, érzéki szépségű zsidólány szerepét. A magyar származású filmprimadonina Bécsben és Berlinben, ahol a film bemutatásra került, ezzel az alakítá­sával aratta legjelentősebb sikerét, amely kétségtelenül egyik nagyszerű állomása kar­rierjének. Kertész Mihályon és Korda Má­rián kívül még egy magyar név szerepel a „Rabszolgakirálynő" színlapján : Beregi Oszkár neve, aki ebben a filmben érdekes, karakterisztikus szerepet kapott. Krisztus születése előtt, 1230-ban játszódik a film meséje, amely elvezet bennünket a fáraók csodálatos és hatalmas birodalmába. Egyiptomban játszódik a mese, a gazdag és boldog országban, ahol azonban az elnyo­mott zsidó nép százai szenvednek és vergőd­nek szomorú rabságban. Egésze­n biz­tos, hogy a pesti közönség őszinte gyönyörűséggel fogja megnézni a „Rabiszolgakirálynő"-t, amelyet nálunk a ftadi­us-filmvállalat hoz forgalomba. A film kitűnő feliratait Pacséri László írta. A RABSZOLGAKIRÁLYNŐ Hadius-Sascha-vilifffilm­ — Corvin Szinbfci

Next