Színházi Élet, 1924. december 28–1925. január 3. (14. évfolyam, 52. szám)
1924-12-28 / 52. szám
125 SZÍNHÁZI ÉLET , W*****1" asszonya", az ,,1914" című filmek feliratainak írója : — A filmek feliratait nem fordítani kell, hanem újra megírni. Magam részéről, amikor az tapasztalható, hogy a mozi és a színház mindinkább közeledik egymáshoz, nagy súlyt helyezek a feliratoknál a jóárbeszédekre, melyeknek szerintem épp olyan tömöreknek kell lenniök, mint a színdaraboknál. Egyáltalán nálunk nagy gondot kell fordítani a feiratokra, mert sehol sincs olyan lelkes mozipublikum, mint itt, de sehol sem olyan nagyigényű, mint nálunk. Viszont itt a legnagyobb passzió dolgozni, mert hiszen a jó felirat mindig megértő közönségre talál. Pacséry László a „Rádius" filmgyár dramaturgja a ,,Covered' Wagon", az „Édesanyám", a „Száguldó kerék" című filmek feliratainak írója : — Minél rövidebb a felirat szerintem annál jobb. Hiszen a felirat csak kiegészítője a filmnek. Nagy hatása van a publikumra — mint tapasztaltam — az úgynevezett irusztráló feliratoknak, amelyek külföldön már régen divatosak és már nálunk is nagyon népszerűek. Ilyen például ez az eset, amikor a „Covered Wagon" című filmen tűz látszik, a hozzá való felirat közül is tűz villámlik meg mintegy képszerűen illusztrálva az ezután következő képeket. Sajnos nálunk még nincsen jó laboratórium s így még nem tudunk tökéletes illusztrált feliratokat készíteni. Szabó István a ,,Rádius" film sajtótitkára, a Filmklub igazgatója, a ,,Kapitan Kidd", az „Osztrigás Miéi", az ,,Amor inkognitóban" című filmek feliratainak írója : " Szerintem fontosabb a film, mint a felirat s ebből önként következik, hogy az igazán jó filmet a felirat semmi esetre sem ronthatja el, viszont a nagyon rossz filmet még a legkitűnőbb felirat sem teheti élvezhetővé. Siklóssy Iván a „Lloyd" filmvállalat igazgatója, az „Atlantis", a „Titkok háza ", az „Éjféli vándor" című filmek feliratainak írója : — A feliratnak rövidnek, tömörnek, egyszerűnek s főleg stílszerűnek kell lenni. 4 jó felirat, hogy úgy fejezzem ki magam, észre sem véteti i magát. Szóval nem szabad a feliratnak a filmtől különálló életet élni. És kétségtelen az is, hogy a feliratnak kell alkalmazkodnia a filmhez és nem megfordítva. Az persze nem baj, ha a filmező saját felfogását érvényesíteni igyekszik. Szántó Ármánd a a „Fox" filmvállalat dramaturgja „Csata", a „Sába királynője" című filmek feliratainak írója : — Kongeniálisnak kell lenni a feliratnak a filmmel. .4 feliratnak meg kell adnia a film karakterét, jellemezni kell tudni és föltétlenül művészit produkálni. Fontos szerepe van a feliratnak, mert aláfesti a hangulatot sőt — par excellence — művészileg ilusztrálja a filmet. Különösen ma, amikor újból a romantikus filmeket szereti a publikum. Váczi Dezső a Magyar-Osztrák film dramaturgja, a Tivoli Mozi művészeti igazgatója a „Bölcs Náthán" a ..Monna Vanna", a „Hollywood" című filmek feliratainak írója : — Bár eddig vagy ezer filmnek a feliratát megírtam, mégis azt vallom, hogy a jövő filmje — a felirat nélküli film. De addig is, míg ez megvalósulhat, jó feliratokat lintem kell írni és ez — szó— úgy érhető el, ha az ember igyekszik minden körülmények között stílusos dolgot podukálni. Alkalmazkodni kell a filmhez, igyekezni kell megtalálni a film karakterét és annak szellemében kell dolgozni. A jó felíratnak szerintünk még egy igen fontos kelléke az, hogy jó legyen a film is. Barna Jenő t