Színházi Élet, 1925. április 12–18. (15. évfolyam, 15. szám)

1925-04-12 / 15. szám

<HU SZÍNHÁZI ÉLET Háremhölgyek előtt hangversenyezett és arabokat tanított Engel Iván Kodály, Bartók és Doh­nányi Egyiptomban Hangverseny a piramisok tövében A napokban érkezett haza Egyiptomból Engel Iván, a lehetséges tiniül­vész, aki nyár óta zongoramű­tartózko­dott a fáraók országában, ahol a kairói konzervatórium tan­árának nevezték ki En­gel Iván érdekes tapasztala­tairól a következőket mon­dotta a Színházi Élet mun­katársának: — Már a Lloyd Triestine hajóján, Trieszttől Alexan­driáig is U­hbiz­ben hangver­senyezileni; Egyiptomban tel­jesen ismeretlen emberek és körülmények közé Néhány ajánlólevelet jutottam, vittem magammal és ezek révén az egyiptomi magyar kolónia a legnagyobb szeretettel foga­dott. Báró Manasse magyar főkonzul, Polnaaer alkonzul, Menzer, a Weiss Manfréd c­ég egyiptomi igazgatója, fő­ként pedig Bergán József a kairói zenekonzervatórium igazgatója — akiről szintén­ kiderült, hogy magyar szívvel-lélekkel magukévá lelték ügyemet és tarthattam k­i, hangversenyt Kairóban, egyet pedig Alexandriában, amelyek anyagik­­­­ is igen s­zépen sikerültek. Alexan­driában például a tiszta be­vétel 110 angol font (közel 40 millió magyar korona) volt. A lígyptomban igen érde­kes és nagy zenei közönség van, hi­zen rengeteg európai él a városokban, többek kö­zött 40.000 olasz. A benszii­­i­ll arabok is érdeklődnek a muzsika iránt, a konzervató­riumnak sok arab növendéke van, hangversenyeimnek pe­d­ig állandó lát­­gatói voltak a török háremhölgyek. Az emancipáció mindazonáltal m­ég nem terjedt annyira, hogy a háremhölgyek a néző­térre üljenek. A művészszo­bában foglaltak helyet és külön, diszkrét tapssal kö­szöntöttek számaim után. — A művészi élet fejlett­ségére jellemző, hogy tavaly Kurt Zelma han­gversenye­zett, de vendégszerepelt a Comedie Française és Zac­coni. A kairói Operaház­ban, amely tudvalevően első­nek játszotta az Aidát­­ is, gyakran lépnek fel külföldi énekesek. Külön históriája van annak is, hogyan kerültem a zenekonzerva­tórium tanári karába. Ascenasi, a világhírű zongoraművész Londonba kapott meghívást. Az ő he­lyére hívtak meg engem a felsőbb tanfolyamok oktatá­sára. Kezdetben féltem az aj állásomtól, de látva fehér és barna tanítványaim képessé­geit, kedvet kaptam a mun­kához. A konzervatórium kü­lönben most állami intéz­mény lesz. Évi 2000 font s­zubvenciót kap. ián­­­c­an­gversenyeim mű­­­­i főleg magyar szerzők szerepeltek. — Bartók, Kodály és Doh­­nányi művei minden estémen megszólaltatásra kerültek és éppen ezekkel a számokkal arattam a legnagyobb sikert. — Felejthetetlen lesz az az alkalmi hangverseny, ame­lyet néhány művész a pira­misok tövében rendezett egy kirándulásunk alkalmával. Sok magyarral is találk­oz­tuu­k­kat többek közt Batthyá­nyi herceg és Szil­ágyi Lajos ké­pviselő felesége és fia néz­ték meg velem ezeket a döbbenetes építményeket. Engel Iván áprilisban Bu­dapesten hangversenyezik, azután Pécsben, Berlinben és más nagy­városokban lép fel, néhány hónap múlva pedig visszautazik Egyip­tomba, hogy tovább foly­tassa értékes­­ kulturmunká­j­át a „sötét Afrikában" . . . Engel Iván Egyiptomban Scot­ti, a newyor­k­i Met­­opo­tan Operaházban, mint dr. M.­.Trixo GARAI GYÖRGY Hubay Jenő-növendék. Újpesten hangversenyezett

Next