Színházi Élet, 1925. június 14–20. (15. évfolyam, 24. szám)
1925-06-14 / 24. szám
29 SZÍNHÁZI ÉLET Mály Gerő — kereskedősegéd lett Nyilatkozott, hogy miért, s a riporternek fürdőtrikót akart eladni Azt hallom, Mály Gerő, a színész, segéd lett. Kereskedősegéd. Lehetséges ? Igen — mondják — egy Rákóczi-uti üzletben kiszolgál. Gyorsan elmentem a Rákóczi-uti üzletbe, megnézni : igaz-e a hír ? Igaz volt. Mály, a Cseresnyéskert balalajkás, csupaszív, sírós, nevetős Mályja, akinek különös izü tehetségéről a Csehov-darab premierje ulán egész különtanulmányok jelentek meg, állit a pult mögött és kiszolgált. Nem elkeseredve, hanem vidáman, fölényesen „főzte" a vevőt, olyan szózuhatagot permetezett rá, hogy mire fölocsúdott, már övé is volt a fürdőkabát, ami talán nem is tetszett szegénynek. Olyan kedves és tehetséges volt Mály ebben a szerepében, hogy amikor búcsúzásnál meghajolt a vevő előtt, önkéntelenül is tapsolni kezdtem. — Ugyan kérlek — feddetil meg Mály' — ez egy komoly dolog. Egy komoly hely ez, ahol nem illik tapsolni. — De hogy szántad rá magad ? És miért? — hüledeztem. — Mit tudom én — válaszolta — mi lesz a színházakkal. A színházi viszonyok teljesen leromlottak, vége a konjunktúrának, álljak oda verekedni szerződésért. Nem, kérlek alássan, dehogy is ! Gyorsan gondoskodtam egy székről, ahova leülhetek. Nem maradok állva. Futok tovább. A véremben van kérlelk a kalmárság, kereskedtem én már szappannal, illatszerrel, kozmetikai cikkekkel, • szállítottam már libákat en gros, s most szerepkört változtattam : megpróbálkozom a divatcikkekkel. Különben eszemben sincs, hogy bucsut mondjak a színháznak. Itt 8—12-ig és délután 2—6-ig vagyoik elfoglalva, este játszhatom, sőt a főnök úr megígérte, hogy még a próbákra is elenged. És Mály Gerő, ugyanaz a Mály, aki a Cseresnyéskertben egy szelid domboldalon ült, s szembenézett a holddal, balalajkázott és meg akart halni a szerelemért, hirtetlen fordulattal nyakamba próbált sózni egy fürdőtrikót. Minek az nekem? (s. s.) MÁLY GERŐ a pult mögött (Harsányi felv.)