Színházi Élet, 1925. október 4–10. (15. évfolyam, 40. szám)
1925-10-04 / 40. szám
színházi élet «69 !!!Itt a világ vége!!! Egy újvidéki paraszt Jövendőmondó megjósolja a világ végét Az újvidéki rendőrségnek különös vendége volt a napokban. Csavargásért előállítottják Franja Vidákovicsot, aki néhány nap óta templomok előtt, tereken és kocsmákban szónokol a népnek — a világ végéről. A körszakálas, hosszú hajú, derült arcú paraszt, idegesen feszeng a két fegyveres őr között. — Miért szónokol maga a népnek? — kérdezi a rendőrkapitány. — Nem akarok én mást, — mondja Franja Vidákovics, az 1925. év új prófétája, — csak azt, hogy az emberek magukba szálljanak, mert közeleg a világ vége. Nagy derültség fogadja a paraszt próféta szavait. De ő nem zavartatja magát és a rendőrségi szobában tovább szónokol. — Ezekiel próféta ta, hogy eljön az az mondidő, amikor a kocsi ló nélkül is szalad és a nők levágják a hajukat és szűk zsákban fognak járni. Mindez már bekövetkezett. Én ezek szerint sehát megjósolom, hogy 1930-ban itt a világ vége, mert 1926-ban olyan nagy háború fog kiütni, melyben elpusztulnak az összes népek. A rendőrkapitány azonban nem vette komolyan a késői prófétát és szülőfalujába, Zentára toloncoltatta. Vidákovics Franja hűséggel fogadta a hit. kese- Kurucz János zeneszerző fia a veszprémi szinház tagja. — Lássák urain, ez a próféta sorsa, — mondotta. — Meg akarom menteni a népet és erre hazatoloncolnak. KURUCZ ERNŐ, székesfehérvár- kaposv 11. veszprémi színházuk ui UIM ;I.I