Színházi Élet, 1926. július 12–18. (16. évfolyam, 28. szám)

1926-07-12 / 28. szám

18 SZÍNHÁZI LI­GET 18 NEM ELÉG A ROSSZ IDŐ A kis Pethest a héten ezzel a kérdéssel „húz­ták": — No, Sanyikám, meg­­ tudnád mondani, hogy mi a különbség a te füled és az eső között? ? ? ? — A te füled eláll, az eső pedig nem áll el! NEM IS OLYAN FURCSA Az elmúlt napokban Szentiványi Kálmánt is meghívták, hogy „beszél­jen a rádióba". Előbb azonban az illetékesek figyelmeztették valamire. — Kedves művész úr,— mondták neki, — eleinte nehezen fog menni a do­log. Ugyanis meg kell szoknia előbb, hogy itt csupán néhány ember előtt játszik . . . — Azt már én régen megszoktam,— felelte szo­morúan Szentiványi. PRIMA ARU Petheö Attila újságolja az Otthon-klubban : — Na gyerekek, vettem egy kétlámpás rádiót. — És jó? — kérdezi Hor­vát Tutyu. — Mi az, hogy jó? Három lámpással se találsz külön­bet! . - FERRLI-PARTNER Halász Lajos méltóságos úr vacsorázik a Fészekben és közben meséli a barát­jainak, hogy milyen remek ferbli-partit játszott dél­után az Otthon-klubban. — Kik voltak benne? — kérdezi kíváncsian Kálmán Ubul. — Többen — feleli Ha­lász. — Elsősorban persze Schwartz úr . . . — Ki az a Schwartz úr? — kérdik az asztalt körül­ülők. — Sohse róla. Hogy kerül hallottunk az az Otthonba, az irók és hir­lapirók klubjába? — Hogyan? — feleli Halász ingerülten, — ő írta a „Hét csillagból áll a Göncöl szekeré"-nek a szövegét . . . VIZSGA A Fészekben az iskolai vizsgákról beszélgetnek és ezzel kapcsolatban egy ked­ves történetet is felelevení­tenek : — Azelőtt tudvalevőleg a pénzarisztokraták gyermekei az oxfordi egyetemen ta­nultak és vizsgáztak. Egy évben éppen báró Guttmann Henrik állt az oxfordi ques­tor előtt, aki ezzel kezdte meg a vizsgáztatást : — Mondja, kedves jelölt úr, hogy lehet az, hogy ma­guknál magyaroknál az arisztokraták nevei mindig — mann-nal végződnek. — Honnan gondolja ezt, questor úr? — Hát itt van — mondja a questor — báró Guttmann, báró Ulmann és Bieder­mann ... Ez csak elég bi­zonyíték ? BIZTATÁS Premier estéjén sürög­forog a szerző: — Jaj olyan ideges va­gyok, — motyogja, hogy seholse találom a helyemet. — Menjen le a nézőtérre. é* a­­?. am

Next