Színházi Élet, 1926. november 22–28. (16. évfolyam, 47. szám)
1926-11-22 / 47. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 47 Verses színdarab A kikapós Dagobert királyról Akit úgy csapott be a menyasszonya, hogy csak hálás lehetett érte Őfelsége Páris, 1926 november. A párisi Comlédie Française André Rivoire színművével kezdte meg a szezon nagy premierjeinek sorozatát. A szezon eddigi legszebb darabja a „Le Bon Dagobert", amelyet versben írt meg a szerző. Négyfelvonásos „mestermű" a „Jó sikamlós Dagobert király", akit már a legendákból mint csapodár ismerhetünk, és don Juant s André Rivoir pontot tesz a király kalandos szerelmi ügyeire. Hol is játszódhatna le másutt a darab, mint a jó Dagobert király udvarában. A király „fiatalember", ottani értelemben csinos és feltűnően szerelmes természetű. Egyetlen hibája az, hogy szórakozott és ez a szórakozottsága főként ebben éri el tetőpontját: mindig megfeledkezik szerelmeiről. A jó Dagobert király szenvedélyes vadász. A szerelem után rögtön a vadászat következik nála. Annyira élvezi a vadászatot, hogy meg is feledkezik egy rendkívül fontos álllamügyről. A vadászat napján érkezik ugyanis menyasszonya, akit aznap kell oltár elé vezetnie. Dagobert őfelsége vadászik és a menyasszony, a szomszéd király leánya várja, amig vőlegénye visszatérni kegyeskedik. Az ara nem nagyon bánkódik, amiért Dagobert király elhanyagolja. Szerelme, akit hazájában hagyott, ugyas a lelkére kötötte, ha lehet, térjen vissza és ne is figyeljen az idegen király hizelgő szavaira. El is határozta, hogy visszatér, amikor Saint-Éloi, Dagobert minisztere megmagyarázza neki, miért nem mehet el. A magasabb politika kívánja ezt a házasságot s ez ellen nincs segitség. Önagyisága dul-ful mérgében és felbéreli az egyik rabszolganőt arra, hogy a nászéjszakán helyettesítse őt. A jó Dagobert király hazajön a vadászatról s nem is nagyon nézi meg új feleségét. Ráér később is. Elkövetkezik az ünnepélyes éjszaka. A rabszolgalány öltözik fel menyasszonynak. Örömmel teszi, mert halálosan szerelmes a királyba. A királyleány dörzsöli kezeit és arra számít, hogy beavatja a minisztert tervébe, ami által a jó Dagobert király olyan marad, mint eddig volt és másnap tudni sem akart feleségéről. Csoda történt! A király nem vette észre a cserét és beleszeretett saját rabszolganőjébe. A sötét éjszaka változást okozott életében, így történik egy ideig s a királyleányban felébred az asszonyi féltékenység. Nem szereti, ha más imádják őt. Intrikák testben Más késő. Dagobert megtudja a csínyt, de már nem tud elválni a nőtől, akit szeret. A névleges királynő szomorúan egyezik bele, hogy a jó Dagobert király komoly házasságot kössön most már minden szórakozottság nélkül a bájos rabszolganővel. André Rivoir darabjának nagy, őszinte sikere volt a Comédie Françaisben. A Színészszövetség levele a „Színházi Élet"-hez A Budapesti Színészek Szövetségétől a következő levelet kapta a Színházi Élet főszerkesztője: Igen tisztelt Főszerkesztő ' Úr! Szövetségünk választmányának f. hó 1-én hozott határozatából van szerencsénk mélységes köszönetünket tolmácsolni ama nemes és kegyeletes áldozatkészségéért, mely három szivünkben élő pályatársunk emlékének állított művészi sírjelet. A fővárosi színésztársadalom meghatott főhajtással köszöni az elpihent színészek, a minden érdektől örökre mentesek kései megbecsülését, amit az emlékkövek szomorú dísze jelent s aminek visszhangja legyen az ön iránt érzett igaz nagyrabecsülésünk. őszinte mély tisztelettel Dr. Molnár Dezső Dr. Sándor Zoltán Budapesti Színészek Szövetsége. 4 ~ F Dagobert király